A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Erdész Sándor: Adatok a magyar kígyótisztelethez

g) Egy alvó beteg emberbe háromszor is belebújt a fehér kígyó. A lánya ezt látta és elmondta az esetet. „Hát azért vót az én gyomrom — aszondja — hideg" (Karcsa).

20 A néphit szerint a közönséges kígyó a mezőn, kertben mászik bele az alvó emberbe. Ugyanekkor — nyilván ennek analógiájaként — az az elképzelés is él, hogy a házi kígyó is belebújhat az emberbe. h) A házi kígyó rendszeresen együtt itta a tejet a gyermekkel. A kígyó egyszer megkésett. A tejcseppeket lenyalta a gyermek szájáról, majd utánabújt. A gyermek beteg lett. Elmondta, hogy mi történit vele. „A házbeliek gyorsan elővettek egy fazék tejet, a földre helyezték és megfogva két lábánál a gyermeket, fejjel lefelé a tej fölé tartották, úgy hogy a szája a fazék szélét érje. A tej szagra kijött a kígyó." A kígyót agyonütötték, a gyermek viszont meghalt (Mucsiny, Nógrád m.).2i i) A házi kígyó együtt játszott a gyerekkel, s egyszer belebújt. Hiába ad neki az anyja tejet, a gyerek mindig éhes. Tejjel kicsalják a kígyót és kilökik (Vál, Fejér m.).22 j) A házi kígyó belemászott a gyermekbe. Tejgőz fölé tartották, rnire a kigyó kijött belőle. A kígyót botra tekerték és kidobták (Vál).

23 Teljesen más jellegűnek tartjuk a víziborjúról (gőtéről) szóló 'hiedelemkört, melylyel most nem foglalkozunk. Az ide tartozó hiedelemmondák szerint az emberbe (lányba) kerülő parányi állat a gyomorban egyre növekedik, végül kifúrja magát és ezzel az ember halálát okozza.

24 Ha a „kígyó az emberben" hiedelemkörhöz tartozó mondákat, adatokat megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy ezekben négy alkotó motívum ismétlődik. Ezek a motívumok gyakoriak, szinte mindegyikben előfordulnak. A hiedelem típusképét a négy alapmotívumból állíthatjuk fel. A négy motívum lényeges alkotórész, ezekből egy sem hiányozhat a töredékessé válás veszélye nélkül. Típusképünk alkotó motívumai a következők : A. Az ember elalszik. B. A kígyó belebújik. С A betegséget észlelik. D. A kígyót kicsalják. A lényeges motívumok kivétel nélkül cselekvést fejeznek ki. Nélkülözhetetlen, „tárgy-elem" a forró tej, mely a kicsalogatás motívumához kapcsolódik. Nem meghatározó, azaz lényegtelen motívumnak tartjuk az elalvást megelőző tejivást és a kicsalogatást előkészítő lábbal való felakasztás műveletet. A „kígyó az emberben" hiedelemtípus közel áll „A lehulló dió megmenti az emmert a kígyótól" (AaTh 285B) mesetípushoz. Az ide sorolt spanyol változatok (Boggs 285 *B) az alábbi alkotó motívumokból állanak: A. A paraszt elalszik (a fa alatt). B. A kígyó bele akar mászni (a száján át). С Az ember felébred (a lepottyanó diótól). D. Az ember a kígyót megöli. Megjegyezzük, hogy az AaTh 285 B* (A kígyót előcsalogatják az ember gyomrából) mesetípus változatai szerint az ember sós étel fogyasztása után nem iszik vizet; egy patakhoz áll nyitott szájjal, mire a kígyó kibújik belőle. 159