A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Erdész Sándor: Adatok a magyar kígyótisztelethez
Adatok a magyar kígyótisztelethez A kígyótisztelet eredete ősi időkre nyúlik vissza. Feltűnő, hogy a kígyó kultusza az ázsiai és európai népek vallási felfogásában igen fejlett, a kígyót minden más állattól jobban tisztelik. Ez a túlzott tisztelet a magyar néphagyományban is megnyilvánul. A primitív vallási elképzelésekben a kígyó egyrészt mint totemállat (melytől egy törzs vagy nép magát származtatja) 1 , másrészt mint fantasztikus alakú, mitikus lény szerepel. A kígyókultusz kialakulásához kétségtelenül hozzájárulhatott a kígyóktól, különösen a mérges kígyóktól való félelem. A kígyóban a gonosz hatalom szellemét, megtestesítőjét látták. A kígyókultusz különösen Indiában terjedt el. A kigyókultusz Eurázsiában nem valamilyen egységes vallási szertartásból, elképzelésből áll. A kígyótisztelet, a kígyómondakör mindenütt hozzátartozik az adott etnikum folklórjához. Az egyes népeknél a kígyóról szóló képzetek egymástól eltérőek, s e képzetek kialakulásához hozzájárultak a különböző irányból érkező hatások is. Űgy véljük, hogy a magyar kígyó tisztelet kialakulására a görög mitológiából kisugárzó Aszklépiosz-mítoszok, a német mitológia mitikus Midgard-kígyója, a német néphagyomány fehér kígyója, a szláv népek sárkánykígyója stb. jelentős hatást gyakorolt. A görög mitológiában a kígyó fontos helyet foglalt el. Aszklépioszt, a gyógyító istent botra tekerődző kígyóval ábrázolták; az aszklépiádák kígyóval való jövendőmondással foglalkoztak; s a kígyó a művészi ábrázolásokban is szerepet kapott. 2 Pausanias, a híres történetíró és utazó leírja az epidauroszi útját, s a történeti adatok mellett Aszklépiosz származásával foglalkozik. A monda szerint Koronisz, Fhlégiasz hadvezér leánya, Epidauroszban világra hozta Apollón istentől származó gyermekét. A haragos nagyapa a nem várt unokáját kitétette a Titheion hegyére. Az ott legelésző nyájból egy kecske rendszeresen szoptatta a gyermeket. Midőn a pásztor észrevette, hogy egy kecske hiányzik a nyájból, keresésére indult. Így akadt aztán egy csecsemőre, akiből híres orvos lett. Aszklépioszról azt tartották, hogy nemcsak minden betegség meggyógyítására, hanem még a halottak feltámasztására is képes. 3 Egy másik monda szerint Aszklépioszt Cheiron kentaur nevelte fel és tanította meg a gyógyítás és a vadászat művészetére. Rövidesen a mesterét is felülmúlta. Midőn Hadész, az alvilág istene észrevette, hogy Aszklépiosz gyógyító tevékenységének következtében a holtak birodalmának lélekszáma nem gyarapodik, panaszt tett a legfőbb istennél. Zeusz villámmal sújtotta Aszklépioszt, mivel a végzet akarata ellen mert küzdeni. 4 Az Aszklépiosz-kultusz az ókori Görögországban óriási méreteket öltött. Istenként tisztelték, tiszteletére templomokot építettek és emlékére minden évben megünnepelték az Aszklépieia ünnepét. Az epidauroszi templom, az Aszklépieon valóságos búcsújáró hellyé vált, ahol a papok gyógyítással foglalkoztak. Ezen a helyen a betegek lépten-nyomon kígyókba botlottak. A falakra táblákat erősítettek, amelyekre gyógyulásos eseteket véstek fel. Az egyik ilyen — Pausanias által feljegyzett — eset szerint: „Egy embert a kígyó meggyógyított. Nagy lábujján irosszindulatú fekélye volt. A szolgák egy napon kihozták széken ülve. Amikor álomba merült, a szentély belse155
