A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)
Csiszár Árpád: Az ökörtartás a szatmár-beregi kisparasztság életében
10—12 hold körüli gazdákká, feltéve, hogy 2—3 évenként rendszeresen eladhatták a pár ökröt. Fiaiknál a folyamat újból kezdődött. Az ökrös gazda halála esetén, ha az asszony és kisebb gyermekek mellett legényfiú is maradt, az ökör megmaradt^ A temetési költséget tehén, vagy egyéb jószág árából fedezték. Az ökör felszámolása a gazdaság felszámolását is jelentette. Az örökségen való osztozáskor vigyáztak arra, hogy az örökösök gazdaságában valamiképpen együtt maradjon az ökörpár. 20 Leány örökösök esetében az ökör árán osztoztak. AZ ÖKÖR NEVE Az ökörnek már borjú, vagy tinócska korában nevet adtak. Neve gazdától gazdáig, egész életében elkísérte, azt nem változtatták. A nevek nem nagyon változatosak, faluról falura ugyanazok ismétlődnek. Ilyenek: Badar Gyöngyös Pajkos Betyár Hajdár Rojtos Bimbó Hattyú Sinór Bojté Jámbor Sugár Csákó Kardos Suta Csengő Kondor Szarvas Fickó Körmös Szilaj Gombos Lombár Szennyes Zsandár Villás Virág A nevek mindenkor kéttagú szavak. Az ökörnek érteni kell a nevét és ennél hoszszabb nevet nem bír megérteni. A párban lévő ökör nem viselheti ugyanazt a nevet. A nevek vagy a külsőre, vagy az állat természetére utalnak, egyik-másik név kimutatna tólag évszázad óta használatos. 2 ! A neveknek a gondozásban és a fogatolásban van nagy szerepe. Irányítása vezényszavakkal történik és ezekhez rendszerint hozzáteszik az ökör nevét. VEZÉNYSZAVAK Hé be te! Badar! ölbahajtáskor. Helyre ne! Helyre te! Szarvas! Az ólban helyre állításkor. Farta ne! Ha az utolsó lábával jobbra, vagy balra kell lépnie. Ilyenkor az ellenkező oldalról kézzel, vagy villanyéllel rá is csapnak. Lábod ne! Trágyaleszedéskor, vagy egyébkor, mikor csak a lábát kell kissé felemelni és arrább tenni. Ne! Az ólból kihajtáskor. Ilyenkor az eloldás után kissé rá is csapnak. Vízre ne! Válura, vízre hajtásnál. (Badar) ne. (Betyár) ne, ne. Hívás a legelőn és másutt, mikor az állat szabadon van. A ne ilyenkor rövid, nem elnyújtott. Mellé ne! (Badar) A rúd mellé állításnál. Ilyenkor a gazda már fogja a kötelet, vagy az már a rúd karikájához van kötve. Az állatoknak a saját helyükre, egymással párhuzamosan, a rúdhoz kell állani. Tűrj be ne! Türbe! (Sinór!) Az állatok nyakukat erre a vezényszóra teszik be oldalról a felemelt járomba. Na! Befogás után indítás. A vezényszóval egyidejűleg rá is szoktak csapni az ökörre. Csálé! (Virág!) vagy: Csára! (Virág!) A jobbra, csára fordulásnál. Mindenkor hoz142
