A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Csiszár Árpád: Az ökörtartás a szatmár-beregi kisparasztság életében

bakon kívül már nemcsak a magasságot mérték meg, hanem az állat hosszát is megmérték madzaggal a lapockacsonttól a farcsontig és a szarv hosszát és hegyének egymástól való távolságát is megfuttatták. A párban levő ökröknél mind a két állaton egyenként elvégezték a hibák kiderítésére szolgáló vizsgálatot. A venni szándékozó először szembe áll a tinóval, vagy ökörrel, megnézi a szemét, hogy nem hályogos, vagy nem csókaszemü-e. Csókaszem, ha egyik szemben vagy mind a kettőben fehér karika látszik, de csókaszemnek nevezik azt is, ha az egyik szem nem olyan színű, mint a másik. A csókaszem nem jár látáshibával, de sokan gyanakodnak kezdődő hályogra és már ott is hagyják a jószágot. Azok, akik tudják, hogy nem látási hiba, súlyos értékcsökkentő szépséghibának tartják. A hályogos szemű ökör nem lát, a barázdában használhatatlan. Vannak, akik a hályogot gyógyítani tudják, ezek — megvették a hályogos szemű ökröt is. A legközönségesebb gyógyítása, hogy nádszálon keresztül porcukrot fújnak a hályogos szembe. Ha ez nem használ, üveget törnek porrá és azt fújják az ökör szemébe. Ezt néhányszor ismételni kell.

15 Olcsvaapátiban az öreg Bende Lajos gyógyítgatta a hályogot, б a szamosszegi Puskás Gedustól tanulta. Orvosságáról azt mondja: „Több minden volt benne. Volt benne kristály üveg összetörve, vereshasú béka pora (ezt a békát tőke alatt lehetett találni), csípős paprika, só. Ebből a porból kétszer-háromszor belefújtak és már le is tisztult." Sokan azt tartották, hogy elég a hályogos szembe bagós nyálat köpni, mások, hogy naponta négyszer-ötször hidegvizes ruhával kell letörölni. Ez inkább addig használt, míg a tinó vagy ökör még könnyezett, még nem volt régi a szem hibája. A hályog úgy keletkezik az állat szemén, hogy valami belecsap, vagy hernyós fához dörzsölődik hozzá. Ha a szemnek nem volt látható hibája, akkor is meggyőződtek róla, hogy valami belső szemhiba miatt nem vak-e. Kézzel a szem felé csaptak és ilyenkor az ép szemű ökör a szemével pislantott. A szem megvizsgálása után felnyitoták az ökör száját, megnézték a fogát. A fogáról a korát lehet megállapítani. Éves korára kilökte a borjú fogát, kétéves korára kinőtt 2, hároméves korára 6, négyéves korára 8 foga. Az ennél idősebb állatoknál a fog kopását figyelték. A fog megvizsgálása, az életkor megállapítása nélkül nem sokat ért volna a további vizsgálat különösen a fiatal állatok esetében, hiszen ugyanazzal a termettel lehet a jószág megsült, lemaradt, öregebb jószág és lehet jól fejlődő növendék. Megsült jószágtól nem sok jót lehetett remélni. A szájában megnézték, hogy nem gugás-e. A gugás jószágnak a nyelve volt bajban, a nyelve töve elfelé, rohadt, sebes volt. Ennek megnézésére a nyelvet meg is fogták, kézzel kihúzták. Ugyancsak megnézték a szájában a zabját. Ez a száj belső oldalán szemölcsszerű kinövés. Minden szarvasmarhának a szájában van ilyen, de ha túl nagyra nő, ha tompa, vagy kétágú, akkor az állat nem tud tőle jól enni és nem fejlődik kielégítően. Voltak, akik a túlságosan nagyra nőtt, vagy rendellenes alakú zabját ki is tudták vágni, ollóval, vagy késsel vágták le. Aki ehhez értett, értékcsökkenéssel akkor is megvette az állatot, ha rendellenes zabja volt. A szem és száj megvizsgálása után a tinó nyakát felül kitapogatták, hogy milyen a járomtartó, járomkapó csontja, amelyhez fogatoláskor a járomfű támaszkodik. Amikor már rendszeresen jármolták az állatot, a nyaka megtört, a járomtartó szemmel is jól látszott, de töretlen jószágnál ki kellett tapogatni. Megnézték a nyakán alul a pillengőjét. A szép magyar ökör nyaka harangszíjas, nem nagy a pőtyöngője, az álla alatt, ahová a harangszíjat szokták csatolni keskeny, a felcsatolásnál nem gyűrődik össze. A pillengőt végig is tapogatták, hogy nincs-e benne görcs, golyva. Ha ilyet lehetett benne kitapintani, az állat nem volt megvenni, tartani való. 138