A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 15-17. - 1972-1974 (Nyíregyháza, 1982)

Csallány Dezső: Avar kori páncélok a Kárpát-medencében (2. rész)

Az összefűzés módjáról, a kunszentmártoni páncéllapocskáknál nem kapunk adatokat, mert az elpusztult bőrfűzőnek, bélhúrnak nem maradt nyoma. Egyedül a fűzőlyukak elosztása, az analógiák, és a rekonstrukciós kísérletek segítenek (7—8. kép). Egyedül a keresi katakombasír páncéllapocskainiak összefuzési módjára, és félhold alakú bevágására nézve kapunk jó támpontokat.

8 A sorközi darabok sajátságos félhold alakú kivágása, csaknem valamennyi avarkori páncélgarnitúránál megtalálható. Ezt a különös kísérő jelet, más népek és korok páncéljain hiába keressük, mert ez i. u. VI. században született avarkori fegyvertechnikai újítás, melynek nem díszítési, hanem védelmi célja volt. Többnyire a lapocskák egyik oldalszélén találjuk ezeket, egy, két vagy többszörös ívű karéj formájában. Ezek a bemélyítések bal oldalt balra, jobb oldalt pedig jobbra kifelé néznek. A lapocskák külső alsó sarka többnyire lekerekített. A félhold alakú bevágás, érdekes avar kori páncéljellegzetesség, találmány, amely a Kárpát-medencén túl a nyugati és északi germánpáncéloknál nincs meg, de FelsőOlaszországban Castel Trosino? kelet felé Keres (Szovjetunió, Krim-félsziget)

10 bolgár törzspáncél lapocskái (VII. század első fele) jelzik elterjedésük legszélsőbb határait. A kínai és a perzsa páncélok szisztémái egyébként a magyarországi avar kori típusoktól teljesen elütőek és idegenek. A jelzett fegyvertechnikai újítás a Bizánci birodalom pontusi határmezsgyéjén állapítható meg először, és megjelenése a Kárpát-medencében az avarok honfoglalásával esik össze. Csallány Dezső 11