A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csallány Dezső: Rovásírásos emlékek a Kárpát-medencében

39. kép. A környei avar rovásfelirat. 1. Az n betű rovásjele. Jánoshidán és a magyar rovásfeliratokon hasonló alakban szerepel. 2. Az sz rovásjelet a magyar feliratokon megtaláljuk. 3. 9. A < betű rovásjele. A jánoshidai és szentesi avar feliratokon, valamint a magyar szövegekben azonos alakban vannak meg. 4. А к betű jele. Kokon formában Klárafalván, a ladánybenei edényen és Felsőszem ereden látjuk viszont a magyar rovásszövegekben. 5. A b betű rovásjele azonos a magyar rovásfeliratokon is. 6. А к betű veláris alakja. Margitszigeten, Tokajban, Kecskeméten, Jászságban és a székely rovásírás ligatúrájaként a nikolsburgi ábécében van meg. 7. A z betű avar rovásjele Jánoshidán is előfordult. 8. Az s betű mélyhangú jele, azonos a jánoshidai avar jellel és számos magyar rovásjellel. A jelek sorrendje: N SZ T К BKZST Megoldása: N

e

szt

e

k b

a

kz

á

st A ne szó 1527-ben, a nesztek 1795-ben jelentkezik először a magyar nyelv irodalmában. Ezen szavak „elsődleges funkciója a figyelem felkeltése lehetett az átnyújtott, elfogadásra ajánlott dolog iránt. A kínáló szóként való használat alapján érthető a ne állathívogató szóként való alkalmazása."

31 A bakzás szó, régies alakot képvisel, koslatás értelemben. A kecskékre, őzekre, zergékre, szélesebb értelemben macskákra, kutyákra, nyulakra stb. vonatkozik. Valószínűleg állatok lenyilazásával függhet össze.

32 A három avar rovásfeliratban a betűjelek száma 17-re gyarapodott. Az írásmódja, jelei teljesen azonosak a magyar rovásírással, olvasási módjuk balról jobbra halad. Időrendben az avar rovásírás jeleit, természetszerűen az azonos magyar rovásírás követi. A környei rovásfelirat a keskeny íjközép-csonton, időben jóval megelőzi a jánoshidai és a szentesi rovásemléket és préselt vereteivel együtt a VII. század közepe előtti időre határozható meg. A környei rovásfelirat tanúsága: az ugor vonatkozású nyelv nem a griffes-indás bronzöntvényekkel jelzett népcsoport kizárólagos jellemzője, hanem már megvan töretlenül ugyanannál az avar népnél, a VII. század első felében, sőt a VI. században is. Nyelvileg nem lehet az avar népet a VII. század végén kettészakítani, mivel az ugor-avarok a környei rovásfelirat tanúsága alapján nem a VII. század végén, hanem a történeti források adatai szerint 568-ban költöztek be a Kárpát-medencébe Az első ugor-avar honfoglalás ekkor kezdődött és nem a VII. század végén. Az ettől eltérő feltevéseket, a környei ugor nyelvű avar rovásírás mind halomradönti.

33 31 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 2. Budapest, 1970, 1003. 32 Uo, 1, 217. — Czuczor — Fogarasi, A magyar nyelv szótára, 1. Pest 1862, 393. 33 László Gyula, A „kettős honfoglalás"-ról: Arch. Értesítő. 1970. 2. szám, 161 — 190. 153