A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)
Csiszár Árpád: A halál oka: Kelevény
akkor rájön a csúnya betegség, nem is tudják meggyógyítani soha, ha csak úgy adják rá, ahogy kihozták a boltból. Úgy csinálták, hogy, ha egyebütt nem is mosták ki, egy kis sarkát akkor is kimosták, hogy ne tiszta mosatlan legyen. Idegen ruhát nem is volt szabad a gyermekre adni." 26 „Koncz Emmáról is letépték az inget, amikor nagyon törte a kelevény. Fehér ruhája volt égszín mintával. Amikor letépték róla, elásták a temető árkába. Úgy is csinálták, hogy új csuporban főztek földet. A temetőből 9 sírról kellett hozni egyegy kis földet, 9 fejfából is kellett hozni egy-egy kis forgácsot, azt is meg kellett főzni a földdel együtt. A vízből a gyermeknek először a szájába cseppentettek nevetlen ujjal, azután megmosták az arcát és az egész testét is a keze fonákjával. A vizet napfeljötte előtt a keresztútra kellett önteni, közben sem bátranézni, sem valakihez szólni nem volt szabad." 27 Egy adatközlő úgy tudja, hogy a gyermek ingének elásása mellett a kelevényes gyermeknek porrátört emberkoponyát és a disznó koponyájából kiszedett farkasfogat is kell beadni, ami egyébként a nyavalyatörés, epilepszia gyógyítására használatos. 28 Egy másik asszonynak azt ajánlották, hogy megsütött összetört hagymát tegyen a gyermek puppjára (köldökére) de nem volt biztos a betegség megállapítása, volt olyan, aki azt mondta, hogy a gyermeket a kelevény gyötri, mások azt mondták, hogy nem az a baja. 29 Amint előbb láttuk, a kelevény fogalmába több betegség belefér, illetve a Kelevény többféle betegséget okozhat, munkáját a közös tünet, a megkékülés jelezi, így lehetséges, hogy egyes esetekben más, körülhatárolható betegségeknél használt varázsszerrel kísérleteznek ellene. A felsorolt gyógyítási módok közül a két utolsó ilyen betegségekre vonatkozik. A sírról hozott föld, a fejfaforgács főzete, a felhasználás módjával együtt a szemmelverés gyógyítására mutat, s csak kiegészítésképpen használják a gyermek ingének letépése és elásása mellett. A betegség jeleiből és a vele kapcsolatos kifejezésekből megismertük a Kelevényt, mint személyes démont. Az ellene való védekezés módjai még többet mondanak el róla. Adatközlők szóltak arról, hogy benne van a gyermekben és amikor kijön, akkor okozza a kékséget, mások arról beszélnek, hogy bemegy a gyermekbe. A gyógyítás módja arra utal, hogy amikor nincs benne az emberben, ott tanyázik valahol az ingében, onnan gyötri. Az inggel, ruhával együtt el lehet távolítani. Az ing letépése, lehasítása arra utal, hogy váratlanul támad, eltávolításával sietni kell. A földből nem tud kijönni, ezért a gyermek ingét, vagy ruháját el kell ásni. A háztetőn való áthajításnál a szellemvilág valami jóakaratú tagja mutatja meg a biztos helyet, ahol el kell ásni a ruhát, az nem az ember által előre meghatározott helyre esik le. A küszöb alja, az eresz csorgó, vagy a temető árka egyéb szellemek, démonok lakóhelyei, az elásás a Kelevényt ezek közzé rekeszti. A ruhában más halált okozó gonosz szellem is lakhat, a meghaltak ruháit részint vele kell temetni a halottal, részint el kell távolítani, el kell t i litani a háztól, 30 egyrészt a halott lelkét kell kielégíteni vele, másrészt elajándékozással is meg lehet szabadulni a benne lakó gonosztól. Ez nem azonosítható a csak a földbe rekeszthető Kelé vénnyel. A néphit más gonosz démonokat is ismer, akik éjjel alvó felnőtteket gyötörnek 26 Filep Bertalanné 58. é. ref. adatközlő, Gergelyiugornya. 27 Baráth Pálné, Penke Julianna, ref. 63. é. adatközlő, Gergelyiugornya. 28 Filep Bertalanné, 58. é. ref. adatközlő, Gergelyiugornya. 29 L. 27. sz. adatközlő. 30 özv. Varga Jánosné, 60 é. ref. adatközlő, Tákos. 7 9 7
