A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csiszár Árpád: A halál oka: Kelevény

„A gyermeket összetörte a kelevény, borzasztó kínja volt. Ezelőtt nagyon sok gyermeket kinlasztott a kelevény. Nagyok is kékültek meg, ezekre is azt mondták, hogy összetörte a kelevény. A „kelevénynek nem volt orvossága, Kokas Palinénak 3 gyermeke halt meg benne."

21 „Ha a kelevény belejött a gyermekbe, az megkékült. Sok gyermeket ölt meg a kelevény. Belement abba a gyermekbe és megölte, a gyermeknek kínja volt, meghalt."Az adatok nagyon sokszor ismétlődnek, nagyon sok adatközlő közléseiből csak azokat idéztem, amelyekben a betegség meghatározásához a többiekhez képest valami kevés más is van. Az adatokban benne van mindaz, ami a kelevény megjelenésével és külső jegyeivel kapcsolatban egyáltalán elmondható. Pócs Eva zagyvarékási adatai ezekhez hasonlók: „Régen a bélhurutos gyerekre azt mondták, hogy kelevényes. Aztán mikor meghalt, kék volt a hasa. Kelevénybe sok gyerek meghalt, azt mondták, megölte a kelevény. . . a kelevény jó, hogy kijön belőle. . . A kisgyermeknek vagy kelevénytől fájt a hasa, vagy csak hasfájása volt."

23 Orvosi szempontból a bélhuruttól kezdve az epilepsziáig nagyon sok minden belefér a kelevény elnevezésbe. A különböző betegségeket a néphit azzal foglalja össze a kelevény fogalmába, hogy a beteg m e g к é к ü 1. A betegség általában kis gyermekek betegsége, de megkékülés esetén felnőtteknél is gyanakodnak kelevényre. A betegség általában halálos és azokban az esetekben, amikor kelevényre gyanakodtak, ha a gyermek meggyógyult, a beteségnek más okát keresték: csak görcs, gilisztafrász, hasfájás, stb. A betegség külső jegyein kívül sokat mondanak az adatközlőknél ismétlődő kifejezések : В e 1 e m e g y, belejön, rájön, benne szokott lenni, kijön belőle, töri, összetöri, к í n 1 a s z t j a, megöli. A kifejezések olyan személyes gonosz démonról beszélnek, amely az ember élete ellen tör és ártó munkája megkékülésben jelentkezik. Többet tudunk meg róla, ha figyelembe vesszük az ellene való védekezés módjait. A betegség ellen a gyógyszerek nem használtak.

24 A megelőzésképpen használt kelé vény zaft néha képes volt távoltartani. Bár beteg volt a gyermek, a kelevény nem tudott belemenni, a gyermek nem kékült meg. Amikor már a betegség bekövezetkezett, általában nem gyógyszeres orvosságot használtak. Legáltalánosabb próbálkozás a gyermek ingének, vagy ruhájának felhasználása. „Ilyenkor az ingét levetették, áthajították a háztetőn és ott ahol leesett, elásták." „Az olyanról, aki kelevényes, le szokták hasítani a ruhát és át szokták hajítani a háztetőn. Ahol leesett, ott elásták. A szülei hajították át. Jó erősen összegöngyölték és azt úgy hajították." „Anyósom azt mondta, hogy le kell tépni róla az inget és küszöb alá kell elásni, akkor nem lesz benne többet a kelevény. Nem akármelyik ruháját kell elásni, hanem azt kell letépni róla, amelyik akkor van rajta, mikor beteg. Le kell tépni ingét, ruháját, mindent." Az „ingét elvájták a küszöb alá, az ott is maradt." A kis ingéből lehasítottak egy darabot és azt áthajították a háztetőn." „Annak a gyermeknek az ingét, akit a kelevény bánt, el szokták ásni az eresz csorgóban. "

25 „Azt mondják nem is jó a gyermekre olyan inget ráadni, ami ki nincs mosva, mert 21 Raksa József 63. é. ref. adatközlő, Gergelyiugornya. 22 Koncz Tstvánné 68. é. ref. adatközlő, Gergelyiugornya. 23 Pócs Éva, Zagyvarékás néphite, 88. 1. 24 L. 13. sz. jegyzet és más adatközlők. 25 L. 10-22. sz. adatközlők. 96