A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csiszár Árpád: A halál oka: Kelevény

vajjal olvastd össze, meghiggadván kösd reá." Vagy: „A fehér liliom gyökerét, vagy veres hagymát megsütvén törd össze tyúktojás székével és kovásszal keverd egybe. Olyan lévén, mint a sűrű pép, kend ruhára, kösd be véle."

2 Mivel a könyv az egyes betségeknél lehetőleg teljesen receptgyűjteményt igyekszik adni, ebből a felsorolásból látható, hogy itt valóban a külsőleg látható és gyógyítható betegségről van szó. Másik helyen a kelevény címszó alatt bár nem írja le a betegség különböző voltát, másféle, belső orvosságokat javasol. „A pápa füvet (Carduus Benedictus) borban megfőzvén és lenmag olajat közibe töltvén melegen azt igyad. "

3 Ugyanezt a pápafüvet ajánlja mérgezés ellen. Nagyon keserűnek mondja, de jó, izzasztó orvosságként javasolja. Ajánlja a pestis ellen is így: „A száraz pápafüvet törd porrá és abból négy ezüst pénz nyomót tojásban reggel és este adj enni." A hideglelés orvosságául is ezt ajánlja. Orvossága úgy ezeknél, mint a kelevénynél m e g e 1 ő z ő orvosság. A patikában árult kelevényzaft, a régi gyógyszerészeti nevén Jnfusum Rhei, a későbbin Infusum Laxativum enyhe hashajtó, mit ilyen nem áll arányban az olyan sok halált okozó betegséggel. Az asszonyok nem is a kelevény gyógyítására, hanem megelőzésére vásárolják. A Pócs Eva által közölt adatok között a betegség súlyos, vagy kevésbé súlyos hasmenésnek látszik, ennek megfelelő az orvoslása is. (Kamilla tea, vagy a kelevényzaft.)

4 Meg kell még vizsgálnunk a kelések mágikus gyógyítását is, hogy világosabban álljon előttünk a halált okozó kelevény. A néphit a betegségeket különböző misztikus lényeknek tulajdonítja, amelyeket a velük szemben hatásos különböző rítusokkal, vagy varázsszerekkel lehet távoltartani, vagy elűzni. A kelések mágikus gyógyításánál általános a betegség analógiás elvitetése.

5 Lehet gyógyítani úgy, hogy bizonyos közvetítő anyagok, vagy eszközök magukraveszik és más emberre viszik át. „A kelést pénzzel kerekítették meg, és az utcán eldobták. Aki megtalálta és felvette, arra ment át a rontás."" Bábot csináltak és azzal a kelést megkerekítették, a bábot keresztúton dobták el. Aki megtalálta és felvette, arra ment rá a rontás. „Az ilyen bábot anyám is sokszor csinálta. "

7 „A kelést pénzzel, vagy bábbal kell körülkerekíteni, hátra nem nézve keresztúthoz kell elvinni és hátradobni. Hazamenet sem szabad hátranézni. Valami hozzátartozó viszi el a keresztútra és az dobja hátra."

8 „Kis csuport is dobtak el, tettek bele valamit. Az ilyet nem volt szabad felvenni, mert attól sok, nagy kelés kitt azon, aki felvette. Hajítottak el hagymát és zsebkendőt is."

9 Ezekben olyan rontó szellemről van szó, amely nem jár szabadon, rajta van az emberen, vagy a tárgyon, más adatközlésekből az is kiderül, hogy egyformán árt, egyformán elvihető nappal, vagy éjszaka. Bár a körülkerekítéssel rászedhető, rámegy a tárgyra, vagy az embert utánozó bábra, mégis az emberen van az igazi helye, ha a tárgy emberhez jut, átmegy az emberre. Hátulról nem támad, ha a vi2 Nyavalyák orvoslása, Vác. 1782. 77. 1. :! Nyavalyák orvoslása 78. 1. 4 Pócs Éva: Zagyvarékás néphite 211 — 212. 1. 5 Pócs Éva: Zagyvarékás néphite. 188. 1. ß File Gusztávné 57. é. ref. adatközlő Oergelyiugornya. 7 Szombathy Béla 40. é. ref. adatközlő, Gorgelyiugornya. 8 Benedek András 72. ó. r. kath. Vitka. 9 Baráth Istvánná 73. ó. ref. adatközlő, Gergelyigornya. 94