A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Erdész Sándor: Fehér kígyó a magyar néphagyományban

csáthatnám vétkedet, ha a farkamra nem néznék. De ha arra nézek, bizony eszembe jut és soha nem felejthetem."

41 Mint látjuk, a Gesta Romanorumban és Esopus Fabulájában az ember békülési szándéka már érthetővé válik: az ember a vagyonát szeretné visszanyerni. Véleményünk szerint ,,A kígyó nem felejti farka vágását" magyar közmondás forrását két középkori elbeszélés-gyűjteményben kell keresnünk, annál is inkább, mivel hasonló — akár latin-, akár magyarnyelvű — fabulás és példabeszédes könyvek a középkori egyházi gyakorlatban, prédikációs segédkönyvként, igen keresettek és nélkülözhetetlenek voltak. 7. A kígyó szereti a tejet. Már eddig is láthattuk, hogy általános népi elképzelés szerint a fehér kígyó tejen él. Balassa ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy: ,,, , . az egész magyar nyelvterületen előforduló mondatéma: a gyerek játszik, de még gyakrabban együtt eszi a tejet a kígyóval."

4

'- Pécsudvaron jegyezték föl, hogyha a házikígyónak tejet adnak, akkor nem bánt senkit.

43 Ugyancsak általános mondatéma, hogy a kígyó a tehénből kiszopja a tejet.

44 Zsarolyánban egy ól falában lakó kígyó ,,. . .amikor fejtek, a tej szagára mindig kijött."

45 Dömsödön fokhagymával kenték meg a tehén tőgyét, hogy a házikígyó ki ne szopja a tejet. Ugyanitt a házikígyó a pincébe letett birkatejet is nyalogatta.

4

" Táci adat szerint: ,,A kútba vót egy nagy kígyó, a tehén mindig odajárt. Bőgött a tehén a kútnál, akkor előjött a kígyó és kiszopta a tehenet. El is kellett adni a mészárosnak, mert sohasem adott tejet, mindig ki szopta a kígyó" (MNA). Általánosan elterjedt hiedelem, hogy a kígyó belemászik az alvó emberbe, a nyitott száján keresztül. Az ember, midőn felébred, hidegnek érzi a gyomrát. Jön egy „tudós" vagy idegen, akinek tanácsára az embert lábánál fogva felkötik egy fára. Egy tál friss tejet tesznek alá, mire a kígyó kijön belőle. Az az ember, akibe kígyó bújt, s korábban betegeskedett, ezt követően egészséges emberré válik.

47 A néphit szerint a fehér kígyó az anyatejet is szereti, s képes az asszony melléből kiszopni a tejet. Tiszaigaron agyonütötték azt a kígyót, amelyik asszonyt szopott. Ez a kígyó boszorkány volt.

48 Kiskunhalason azzal ijesztgetik azt, aki fürdéshez készülődve meggondolja magát és felöltözködik, hogy éjjelen át megszopja a kígyó és feldagad a melle.

49 Egy nyírbátori mese arról szól, hogy a cigányasszonyhoz, aki a gyermekét szoptatta, odament egy nagy kígyó és szopta a másik mellét. Az asszonynak sikerült megfojtania a kígyót, amiért a királytól nagy ajándékot kapott.

50 8. A házikígyó nem veszedelmes állat. A fehér kígyót — a fekete kígyóval, a közönséges kígyóval ellentétben — nem tartják veszedelmes állatnak. Nem félnek tőlük, sőt akadnak gyermekek, akik a kígyót játszótársuknak tekintik. Nyírturán 41 Heltai Gáspár: A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái (Kolozsvárott 1566). Átírta: Keleti Arthur. Bp., 1958. 48. 42 Balassa i. m. 528. 4a

EA 3494. 8. 44 Balassai. m. 127, 524.; Tehón-szopó kígyó: Comenius: Orbis sensualiurn pietus. Bp., 1970 (Brassó, 1675). 63. 45 JAMNA 438-68. 1. 48 EA 2369. 9. 47 Dömsöd (EA 2369. 11.), Göcsej (Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatos Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 146.), Karcsa (Balassa i. m. 125, 172, 523.), Paszab (EA 2336. 42.), Pusztina, Moldva (Diószegi Vilmos: Embergyógyítás a moldvai székelyeknél. Népr. Közlemények 1960. 3 — 4. sz. 92.), Tiszalök (JAMNA 463-69. 17.), Vál (EA 2363. 62.). L. még: Kóssa Gyula: Kígyó az emberben. Ethn. 1908. 274-281. 48 EA 4085. 325. 49 Bellosits Bálint: Délvidéki magvar babonák. Ethn. 1899. 308. 50

JAMNA 401-67. 120-135. 78