A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Erdész Sándor: Fehér kígyó a magyar néphagyományban

a fehér kígyó nemcsak a ház falában, hanem a küszöb alatt,

10 funda meritumban,

11 sárpadkában,

12 szalmazsákban,

13 a kemence alatt, sutban,

14 az istálló falában vagy hídlása alatt,

15 az udvaron, telken szalmakazal vagy kő alatt,

16 a kútban

17 is tartózkodhat. A kútban lakó fehér kígyó azonban nem „őrzőszellem ", hanem gyógyítóerejű állat, mely kérdésre a fehér kígyó tárgyalásakor még visszatérünk. 3. A kígyó szerencsét hoz a ház lakóira.

18 A házikígyót szerencsekígyónak is nevezik (Apagy, Kéthely, Varga, Zsurk, MNA). Zsarolyánban hallottuk, hogy: „A fehér kígyó az szerencsét hoz, amelyik háznál van, annak."

19 „A kígyó a ház sarkában lakik és oda kincset hord (Visonta, MNA). A tyukodi Szalma város-tanyán egy idősebb ember szerint: „Ügy mondják, hogy ahun fehér kígyó van, ott szerencse van a háznál. A mi házunkba is vót, de vót mindenünk."

20 Decsen mondották, hogy: „Addig volt a háznak szerencséje, míg a kígyó itt lakott" (MNA). Nógrád megyében nem bántják a házikígyót, „mert ez megóvja a kártól a házat."

21 Aki a ház közelében mutatkozó kígyót bántja, az „háza szerencséjét bántja."

22 Tarpán mondották, hogy: „Az a jószág, akit a fehér csúszó szopik, az akármilyen gizengazon, mindig kövér."

23 4. A kígyó nászajándéka. Ez a mesetípus (AaTh 672C) arról szól, hogy a leány tejjel jóltart egy kígyót. Midőn férjhezmegy, a lakodalomban megjelenik a kígyó és a nászajándékát, egy aranykoronát a menyasszony elé helyezi.

24 Ennek töredékes magyar változatát Zsarolyánban jegyeztük le: „Egy fehér kígyó vót a padkába és este mindég evett a leánykának a tángyérjábul. Mikor oda került a sor, hogy férjhez ment a leány, akkor annak egy követ tett a tángyérjába. Megajándékozta íítet. Abbul aztán egy nagy birtokot vettek. Ez Simába történt."

25 A körmöcbányai változatban az áll, hogy egy kislány jóltartotta a házikígyót. A kígyó hálából elárulta a leánynak a vasládában elásott kincs rejtekhelyét. Az aranypénzből a kislány meggazdagodott.

26 A fenti két adat is azt mutatja, hogy az AaTh (572C mesetípus nem ismeretlen a magyar meseanyagban, jellemzéséhez azonban további variánsokra lenne szükség. 10

Atyha, Cun, Damak, Drávaszentes, Fóny, Hegyháthodász, Kálmáncsa, Ond, Salánk, Só-várad, Visk (MNA). 11 Barna, Becefa, Beregrákos, Csitár, Dercén, Maconka, Magosliget, Nemesgörzsöny, Parasznya, Szászfa, Szöllősgyula, Vajdácska (MNA). 12 Zsarolyán (JAMNA 438 - 68.1.). 13 Karcsa (Balassa Iván: Karcsai mondák. UMNGy XI. Bp. 1963. 128.), Ózd (HOMNA 2257.). 14 Békéssámson, Doboz, Nagygéjőc, Nyírmártonfalva (MNA). 15 Gagybátor (EA 2601. 9.), Karcsa (Balassa i. m. 126.), Tarpa (Luby Margit: A fogyó legelőkön. Bp. 1941. 54.), Zsarolyán (JAMNA 438 - 68. 1.). 16 Bükkaranyos (EA 2374. 40.), Damak, Meszes (MNA), Nyírtura (JAMNA 142-67. 127.), Pányok, Tibolcdaróc, Tiszacsécse (MNA). 17 Császló, Debrecen, Geszt, Rohod, Som, Tác (MNA). 18 Doboz, Erszöllős, Gyöngyöspata, Gyepűkaján, Hajdúnánás, Hanta, Kocsord, Kutas, Magosliget, Nagvdobrony, Nyírbéltek, Szentegyházasoláhfalva (MNA), Torda (Népr. Ért. 1913. 101.),"Tyukod (MNA). 19 JAMNA 438-68. 1. 20 Saját gyűjtés, 1964. okt. 7. Adatközlő: Nagy Sándor 68 ó. tsz-tag. 21

Eth. 1910. 116. 22 Kalotaszeg (Ethn. 1892. 54.). 32 Luby i. m. 54. 24 Johannes Bolté —

Georg Polivka: Anmerkungen zu den Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm IL Leipzig, 1915. 463. 25 JAMNA 438-68. 1. 26 Ethn. 1895. 232. 75