A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Erdész Sándor: Fehér kígyó a magyar néphagyományban

— legtöbbször a fia megmentése iránti hálából — a jótettet az állatok nyelvének megtanításával viszonozza. Jelen alkalommal nem kívánunk foglalkozni a barna színű közönséges kígyóval, melyről azt tartják, hogy rétben, vizekben, hegyekben, erdőkben lakik; a zsírja, feje, szárított bőre gyógyításra használható; bemászik az alvó ember szájába; a kígyók csomóba verődve követ fújnak. Ezt a kígyófajtát a népmesék simulékony, ravasz és hálátlan állatnak tartják. Célunk az, hogy a mitikus kígyó típusait — a hozzájuk fűződő hiedelemanyag alapján — egymástól elhatároljuk és a rendelkezésünkre álló összehasonlító anyag felhasználásával kísérletet tegyünk a magyar kígyókultusz sajátosságainak megállapítására. Házi kígyó A házikígyó nem mindenkor azonos a fehér kígyóval, a néphit ugyanis fekete színű házikígyókról is tud. A házikígyót többnyire fehér kígyónak, ritkábban házikígyónak, falikígyónak, esetleg szerencsekígyónak, csörgőkígyónak nevezik. A továbbiakban a házban élő fehér kígyó tulajdonságait vesszük sorra, a népi hiedelmek alapján: 1. Minden háznak megvan a maga kígyója.

5 A kígyó a ház őrzőszellemeJ' Körmöcbányán mondják, hogy: „Minden háznál van egy fehér kígyó, mely a ház őrzőszelleme."

7 „A házikígyó őrangyala a háznak" (Zsérc, MNA). „Minden háznak van kígyója, sőt minden embernek megvan a maga kígyója".

8 „Mindenkinek van egy kígyója; az hal meg, akinek a kígyóját agyonütik" (Mikekarácsonyfa, MNA). „Minden telken él egy kígyó; ha elpusztul, akkor valaki meghal a házban" (Rigyác, MNA). Ugy tartják, hogy nem egészséges az a ház, amelyikben nincs kígyó (Köveskál, Szentkirályszabadja, MNA). 2. A kígyó a ház falában fészkel? A házikígyót néhol faiikígyónak nevezik (Csehi, Érsekvadkert, Felsőnyék, MNA). Szentgálon azt tartják, hogy amint megépül a ház, a kígyó is azonnal beköltözködik (MNA). „A kígyó télen a kályha félé megy a falban, nyáron hidegebb helyre húzódik" (Vanyola, MNA). Az ipolytölgyesiek szerint ha bontják a falat, elmegy a kígyó (MNA). A népi elképzelések szerint 5 Barna, Becefa, Bernecebaráti, Bia, Drávaszentes, Karancskeszi, Kéthely, Nagygéjőc (Magyar Néprajzi Atlasz, a továbbiakban: MNA), Nyírtura (Jósa András Múzeum Néprajzi Adattára, a továbbiakban JAMNA, 142 — 67.127.), Ordacsehi, Somogyacsa (MNA), Szászfa (Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattára, a továbbiakban: HOMNA, 1706.2; Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára, a továbbiakban: EA, 7074.2.), Szentgál (MNA), Torda (Népr. Ért. 1913.101.), Vitnyéd (MNA). n Fóny, Pát, Trizs (MNÄ). A szerbiai cigányok is úgy tudják, hogy a fehér kígyó a házat őrzi (Tihomir R. Gjorqjevic: Die Zigeunerkunde in Serbien. Ethnologische Mitteilungein aus Ungarn VIII. Bp. 1906. 86.) 7 Versényi György: Felvidéki népmondák. Ethn. 1895. 232. 8 Relkoviö Davorka: Adalékok a Somlóvidék folklorejához. Ethn. 1928. 97. 9 Andrásfalva, Apagy, Bajna, Bátorkeszi, Battonya, Bia, Becske, Bejegyertyános, Bernecebaráti, Cun, Cserkút, Dunakiliti, Ounapataj, Eleség, Erdőhorváti, Oalgamácsa, Gyepűkaján, Gyergyótölgyes, Hajdúnánás, Hanta, Hernádszurdok, Ibrány, Kenéz, Kiskapus, Kisoroszi, Kocsord, Kövend, Köveskál, Láca, Lészped, Magyarléta; Miszla, Nagybajcs, Nagykend, Nagylóc, Nemesborzova, Nemesvita, Neszmény (MNA), Nógrád m. (Ethn. 1910. 116.), Nyírmihálydi, Nyúl, Olthévíz, Ordacsehi, Oroszi, Osztopán (MNA), Pécsudvard (EA 3494.8.), Pilismarót, Potyond, Pötréte, Pusztasomorja, Rohod, Som, Szabadszállás, Szakoly, Szebény, Szentkirályszabadja, Szeremle, Tác, Tiszacsege, Tiszadorogma, Tiszasas, Tiszasziget, Tóti, Tyúkod, Úszód, Varga, Velem, Vilonya, Vitnyéd, Viss, Zsárnbok, Zselic (MNA). 74