A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Muraközi Ágota: Cifrázott pitvarok Ajakon

16. kép. A Jósa András Múzeum állandó kiállításának részlete (az ajaki szoba) (1964). tanítványai: Balaskó Ferencné, Gerzsenyi Istvánné, Molnár Jánosné, Rozinka Bertalanné — cifrázó készsége művészi szintre emelkedett. Mindegyik egyéni módon használta fel a közös motívumkincset, alakította ki a kompozíció színritmusát. A gondosan bemeszelt falat sárga vagy égszínkék festékkel fedték le. (Ha a korábbi cifrázás nyomait el kellett tüntetni, háromszor is lemeszelték.

39 A pitvar külső és belső boltívét, s az összes füstjárta területet kicifrázták.

40 Először az „ajját szegték" be. A nemzetiszínű, kék-rózsaszín csík fölé réce és virágkoszoru került. A szegélydíszben tömörségre, zsúfolásra törekvés jelentkezik, míg a boltíven a korsóból, cserépből kihajtó virágtő levegős, könnyed elrendezésű (16. kép), ugyanaz a szemlélet érvényesül itt, mint régi stílusú hímzéseinken. A szabadon maradt falfelületet ügyes, gyors kézzel, jól szemmértékkel „rozmaringos kockákba" osztották. A szakaszosan tagolt hímzésekhez hasonlóan a 39 A festésnél: fél kg kék festéket, 1 kg oltott meszet használtak fel, 5-6 l-es vödörben vízzel feloldották. Hogy a korábbi minta eltűnjék, a mészbe hamut, homokot kevertek. Szükség esetén a többszöri meszelést még kétszer átfestették kék színnel, hogy ne legyen foltos, csíkos. A szegényebbek az olcsóbb sárga alapszínt használták. 40 L. I. tábla 1958-ból való hagyományosan cifrázott pitvar. (A cifrázás divatja a szegényeknél, jobb módúaknái, magyar ép a „tótok"-nak mondott családoknál elterjedt.) ;« (15