A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Muraközi Ágota: Cifrázott pitvarok Ajakon

A mai ajaki ünnepi női viselet a Hevesből beköltözött dohánykertész lányok, asszonyok ún. szabad elejű ruhájának az ujjas formájából, s a tősgyökeres ajakiak akkori divatos lakatosujjas ruhájából alakult (13. kép). (Ugyancsak a hevesiek hatására, piros, sárga, kék apró virágmintákat hímeztek a ruhára.) Mezőkövesdiek már az 1880-as években eljártak a máriapócsi búcsúra, az ajakiak szintén.

29 Változatos, díszes bőrruhadarabjaikat az ajakiak Kisvárdáról, Mezőkövesdről szerezték be. Nagy becsülete volt ezeknek a hímzett bundáknak, anyáról lányra szálltak, a régieket teljes elrongyolódásig hordták. A gazdagabbak férjhezmenő lányuknak nászajándékba csináltak, és csak női ág kihalása esetén bocsátották áruba.

30 Az ajakiak által dohányosnak, totósnak mondott kockás mintás fejkendőt ma is viselik. A századfordulón a mezőkövesdiek a fehér alapú gyöngyöspásztói edényekről áttértek a drágább élénkebb színű tiszafüredi díszedényekre, ez a változás párhuzamos volt hímzésük kiszínesedésével. Ajakon hasonló ízlésátalakulás ment végbe, csakhogy két-három évtizeddel később: mikor a mezőkövesdiek kivetkőztek viseletükből, megváltak régi dísztányéraiktól is, az ajakiak a nagy rózsás delinkendőket, szoknya, kötény anyagokat és dísztányérokat a mezőkövesdi asszonyoktól szerezték be, akik rendszeresen jártak árusítani Ajakra a negyvenes években.

31 A nagybirtoktól körülzárt agrárlakosság többsége Ajakon mezőgazdasági napszámosként kereste kenyerét. Közeli és távoli uradalmakba jártak summásnak, JKisvárdára dohányosnak. Fürge észjárású, szorgalmas munkásemberek hírében álltak megyeszerte. Minthogy földvásárlásra — a nagybirtokok miatt — kevés lehetőség nyílt, fölösleges pénzüket házaik csinosítására, öltözködésükre fordították. A tarka, színes viselet, a rózsás-madaras cifra pitvar szeretete egy tőből fakad, ugyanannak a színekben, mintákban tobzódó díszítő kedvnek a megnyilvánulásai. Ez a sajátos vonás elkülöníti az ajakiakat a többi szabolcsi község lakóinak szolidabb ízlésétől. Kialakulása és gyors virágbaszökkenése a magyar népművészet legutolsó megnyüvávánulásai (Kalocsa, Sióagárd, Túra) közé tartozik?'

1 Az egyéni hangvételű újítások csupán egy szűkebb közösségben érvényesülnek, s a virágkor, a stagnálás és hanyatlás gyors egymásutánban követi egymást az életforma robbanásszerű átalakulása miatt. Az ajaki cifra pitvarok történetét kutatva, alig néhány évtizeddel kell korábbra visszamenni. A faluban még él néhány azok közül a parasztasszonyok közül, akik ezt a falfestési eljárást, cifrázást megteremtették. A századforduló táján a sárgára, vagy szürkére meszelt pitvar falát fehér mészfoltokkal díszítették. Az ügyesebb asszonyok négy szeletbe vágott, csipkézett szélű „kolompért" mártogattak mészbe, vagy kék festékbe ecset helyett. Ajakon 55 — 60 esztendeje alkalmazta először Gácsér Jánosné nevű paraszt28 Kiss L., i. m. 20. 29 Özv. Szakszón Balázsné közlése. Jósa András Múzeum Adattára 67 — 29. Frindrik Pálné Mezőkövesdről jött férjhez Ajakra, viseletben járt, tudott varrni. Ruhaanyagot kövesdi asszonyoktól vásároltak, a virágos hímzett anyagot kedvelték. Nyárády Mihály, Az ajaki népviselet. Jósa András Múzeum Évk. IV-V. 1961 - .1962. 141 - 254. 30 Jósa András Múzeum Adattára. 13 — 67. 31 Az ajaki asszonyok a pliszírozott matyó-szoknyát kimosták, nedvesen átgőzöltók, hogy a hajtások eltűnjenek az anyagból. Az utóbbi színes ajaki viselet kialakítása a Kövesdről betelepült Rózenfeld Róza varrónő nevéhez fűződik. A kereskedelmi kapcsolat ma is fennáll: mezőkövesdi közvetítőkön keresztül jutnak el Budapestre az ajaki rózsás tányérok, festett rokkák, díszesen faragott mángorlók követve a városi divat szeszélyeit. 32 Fél Edit — Hof er Tamás —

С silléry Klára, Magyar népművészet. Bp. 1969. 51. 01