A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Muraközi Ágota: Cifrázott pitvarok Ajakon

asszony a több színű ím. ,,/ukszia virágos" ci/rázást, amihez „pamacsot" használt. Tőle tanulta a festést Takácsné Magány Anna, és fejlesztette tovább eleven fantáziával, jó komponálókészséggel. A „fukszia virágos" cifrázással egyidőben divatozott a fal „nemzetiszín kockák"-kai való díszítése. A kettő kombinációjából alakult ki a rózsás-madaras festés az első világháború előtti években.

35 Az erőteljes színek használata, a zsúfolásra való törekvés, nemcsak a pitvar cifra festésében jelentkezett, hanem viseletükön, a lassan kiszínesedő szedett szőtteseken, és a házfalon kívül, belül egyaránt.

36 Az ajaki házak a múltban az utca felől többnyire véggel lettek építve. Az itteni homokos agyagtalaj igen alkalmas a vertfal megépítésére, mert tapadós és erősen köt. Tüzelőberendezése, jellege szerint az alföldi lakóháztípushoz tartozik: pendclykéményes konyha-pitvarával, kemencés szobájával.

37 A füstös háznak menynyezete nem volt, föléje pendelykémény borult, amely sípjával a tetőn át a szabadba nyílt. A pendelykémény később kisebb lett, s a füstös házat pitvarra és kéményaljára osztotta. Jde nyílt a kéményaljába a házbeli boglyakemence nyílása. Ha két család lakott együtt, mind az első házban, mind a hátsó házban volt kemence. A pitvart a füstös kéményaljától mestergerenda, majd boltív választotta el. Ez a változás tette lehetővé, hogy az egyszerű mészfoltokkal történő falfestés helyébe bonyolultabb, díszesebb festési eljárás lépjen, ui. a füsttől immár jobban védett előtér, pitvar alkalmas erre. A pendelykémény kisebbedését követte a kéményalja egy részének a lepadolása. Végül a kaminos kéménnyel a konyha fölé teljes terjedelmében mennyezet került. A pitvar elvesztette korábbi szerepét. A boltív alatti részt sok helyen bedeszkázták, s az így nyert hátsó teret, szerszámos kamrának használják. A lepadlásolt pitvarba már nem illett bele a cifrázás — mondták az ajakiak.

38 A régi háromosztatú ház hosszanti oldalán, s utca felőli homlokzatán a 40 — 00 cm-re a falon túlnyúló ereszt ún. ,,faágasok" tartják (14. kép). Később pótszarufával megtoldották (1(50—180 cm hosszúval), laposabb szögben helyezték el, s az így nyert tornác tetőzetét már ,,kőláb"-nak nevezett tégla vagy vályoglábakkal támasztották alá (15. kéj)). 33 Molnár Jánosné 69 éves Vasút u. 6., (berzsenyi Istvánná 75 éves. 34 Takácsné liagány Anna (75éves) a legidősebb cifrázóasszony volt Ajakon. 1966-os gyűjtésünk idején. Az ő nevéhez fűződik a legutóbbi cifrázási mód kialakítása: a rózsásmadaras falfestés. (Takácsné 19(59-ben halt meg.) 35 Ebben az időszakban kezd kiszínesedni az ajaki szedett csíkos szőttes. A vászonból készült dunnahajra piros rózsát festettek. Ajakon is kedveltek voltak a gyolcsos házalók által árusított madaras-mintás hímzések, lepedők. Kétségkívül a falfestésnél mintául szolgáltak ezek a kedvelt motívumok. :UÍ A múlt században a vízmentesítés előtt igen alkalmas kenderáztató helyek voltak itt. A nagy múltra visszatekintő szövés-fonás emlékei Ajakon még napjainkban is könnyűszerrel felgyűjthetők. A régi piros, kék szedett csíkú szőttesekből gazdag mintavariációkat őriznek (rozmaringos, szegfűs, gombás). A szedett szőtteseikben mutatkoznak a legkonzervatívabbaknak. Nemzetiszínű, lila, sárga, rózsaszín szedett csíkú osztókendők, pászkakendők zömmel az utolsó 20 — 25 év termékei. 37 Két esztendeje dőlt össze a legöregebb — 100 éves — ajaki ház. Kétosztatú, vertfalú, földbe süppedt ház volt, egy ablakkal nézett az utcára, nád tetejű volt. A pitvarban még megvolt a vesszőből font tapasztott „kandalló", „tőcén" — 50 cm magas padka — főztek régen, innen fűtötték a ,,ház"-ban álló boglyakemencét. Meghosszabbított ereszalja, tornáca nem volt. A pitvar a hátsó front felé nézett. 38 A. pitvar-kémónyalja lepadlásolásával a kemencék eltűnésével: előszobává, vagy kikövezett konyhává alakult ez a tér. 02