A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)
Muraközi Ágota: Cifrázott pitvarok Ajakon
kemencét is tarkára festették, sárga alapra zöld és vörös foltokat nyomtak rá ii] eszelő vei. 19 Kezdetleges díszítési eljárásokat alkalmaztak a Szabolcs megyei tanyavilágban, a cselédlakások négyes pitvarai falán. A többnyire sárgára festett falat fehér és kék :nészfoltokkal tarkították. Ramocsaházán és Kéken a faluban csak a tanyákról beköltözött cselédek cifrázták a pitvarukat színes mészfoltokkal. 20 A nyíregyházi tanyabokrok tirpák asszonyai nagy kézügyességet igénylő színes stilizált virágmintákkal borították a tornác és a szoba falát, különös gondot fordítva a banyakemence festésére. A minták között gyakori a rózsa és angyalábrázolás. A Tamás-bokorban kazettás beosztású reneszánsz stílű mennyezetet látott ])ienes István az 1930-as években. A kazetták közepére magyarosan stilizált virágokat festettek. 21 A házak elejét ünnepekre kívülről ma is hagyományosan fehérre meszelik, alulra fél méter széles szürke, vagy sötétkék színű lábazatot festenek. A földdel feltapasztott konyha, szoba földjét sárgafölddel felmázolják. Az épületek díszítésénél a tirpákok kedvelik az ellentétek hangsúlyozását, sok sima fehér falfelületet hagynak, a színes tarka virágdíszítményeket a lakóhelyiségek falára, a kemencék oldalára sűrítik. A falfestésre vonatkozó szűkszavú és elszórt adatok alapján megállapíthatjuk, hogy magyar nyelvterületen: /. Pozsonytól északra a morva határ felé ismert volt. Nyitra megye nyugati és északi részén első sorban a szlovák községekben, de Gömör-Kishont vármegyék területén az Ipoly alsó folyásánál a magyarság ház homlokzatai is színesek, díszesek. Nógrád megyében palócok által lakott területen a füstös konyha falát mintázták színesre. 2. Matthaeides György említi, hogy ezekből a megyékből (Nyitra, Pozsony, -Hont-, Zólyom-, Nógrád-) II. József korában a Bácskába, Szerémségbe telepített szlovákok házai kívül-belül cifrára festettek, eltérően a magyarok házaitól. 23 A Békés megyében letelepült szlovákság szintén magával hozta a színes-mintázott falfestés szokását. A nyíregyházi tirpákok, akik a 18. sz. közepén települtek át Békés, Zólyom, Borsod, Hont, Gömör, Néxjrád megyéből, szintén ismerhették a ház falának kézi festéssel történő egyszerű díszítését. 2,1 A hagyomány, a hosszú gyakorlat alakította 19 Tiszaszentimrén a füstjárta részeket hullámvonalas és párhuzamos csík-mintával festették. A Karcag-Bereki határban a pitaról falát pontszerű mészfoltokkal díszítették. Miskolczy László - Vargha László, A Nagykunság vidék népének építészete. Bp. 1943. 103, 108. 1. L. még Gyón; Imrényi Szabó Imre, Öreg udvar-házak. Régi kúriák és parasztházak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. Bp. 1944. 19(53, 1(58. Boldog, Tápiósüly: virágos-emberalakos díszítmény a boglyakemence oldalán. Imrényi Szabó J. i. m. 160— 161. A konyha, a szoba, a kemence mintásra festett az orosházi tanyákon. Orosháza története és néprajza TT. (Szerk. Nagy Gyula.) Orosháza. 1965. 20 Nyírtura, Tiszalök (Nagyhát) tanya, Tiszahát (Propper-tanya), Tiszán agy falu: kezdetleges virágmintákat alkalmaztak (1930 körül). Hódi Imre (Nyíregyháza), Nyárády Mihály 83 éves (Nyíregyháza) közlést}. Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Bp. 1931. 104-105. Szerk. Hűnek Emil. 21 Az 1930-as években általánosan alkalmazott kézi festést a tirpák tanyabokrokban is felváltotta a patronírozás a II. vh. után. A mennyezetfestést már korábban is szívesebben bízták mesteremberre, mert hosszabb időre szóló, nehéz munka volt. Krajecz Andrásné 75 óv к. parasztasszony Salamon-bokorban él, a legügyesebb cifrázok közé tartozott, rokonokhoz, jószomszódokhoz járt falat pingálni. Ruzsinszky Jánosné a Bedő-bokorban él, a tisztaszoba falát maga festette 7 — 8 éve. Az elpiszkolódott falon: gomba-, levél-, templom-, katona-, liba-formájú színes díszítmónyekct látni. 22 Malonyai Dezső, A palócok művészete Bp. XVJJ.I.jjtábla. 23 Matthaeides Gy., i. m. 211. 24 Gróf Károlyi Ferenc megbízásából Petrikovics János szarvasi csizmadiamester toborzóakeiója eredményekónt 1754-ben 300 szlovák család települt át Szarvasról, Mezóberény : 58
