A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Muraközi Ágota: Cifrázott pitvarok Ajakon

végű házak is láthatók. (A festés és faragás díszítménye eltérő jellegű.)

4 A több színű népi falfestésről már az 1850-es évekből vannak adatok Lengyelországból Krakkó és Lublin környékéről. (Ablakok és ajtók körül két-három színből hoszszanti díszítés.)

5 Magyarország vármegyéi és városai c. kiadványsorozat népélettel foglalkozó fejezetei, a század első évtizedéből szintén említik a ház falának kézi festéssel történő díszítését az ország különböző részéből." Gömör- Kishont vármegyében gazdag homlokzatdíszeket lát: i kék-, piros színben a magyarság házain. A csapott elejű házaknál az ablakok feletti és közötti falfelületet ornamentikus oszlopos és kockás díszítések tagolják.

7 A Nyitra megyei szlovákok házain a fal alján 60— 70 cm széles színes sávot húznak, az ablak körül kocka- és ritkábban alakdíszeket festenek, (leggyakoribb színek: a piros, zöld, kék, sárga). „Brunócon és Patvarócon nem elégszenek meg az ablak körüli szegélyekkel, hanem a fal sarkaira vagy a csúcsfal párkányzat gyanánt is különböző színű tulipánsort vagy csoportot festenek." Ahol favázas az építkezés, díszítés nincs, fehérre meszelik a falat. A szűkszavú ismertetés azt is megjegyzi, hogy a pitvar, a hideg konyha nem cifra, ellentétben a homlokzattal. A faldíszítés asszonyi munka.

8 Vág-Sellyén, amely nagyrészt eltótosodott község, fejlettebb díszítésmód terjedt el: kék-és piros virágokkal keretezik az ablakokat. A házak kőalapon épültek vályogból.

9 A Pozsony vármegyei Fenyves községben kék, zöld és sárga virágokkal, keresztet, vagy kelyhet ábrázoló mintákkal díszítik a házak falát. A szerediek, selpöciek tulipánokat festenek a falra. A németek és magyarok házai fehérek.

10 Vinicnében a ház belsejét díszítik festéssel.

11 A pitvar boltíve, a padka körben cifrázott. A korsóból kecsesen kihajló virágos ág, — reneszánsz kori örökség. — A boltívet lezáró csík folyódísze a tarka virágos és a sima falfelületek ritmikus váltakozása harmonikus szépséget kölcsönöz a pitvar belsejének. A kompozíció az architektúrához erősen kötött. Abaúj-Torna megye északi részén mind a magyaroknál, mind a szlovákoknál az ablakokat körül meszelik színesen, néhány helyen a festett keretet kék és vörös virággal cifrázzák. Udvarnokon a katolikusok szentképet festenek a csúcsfalra, a reformátusok virággal, szőlőfürttel vagy színes nemzeti címerrel ékesítik.

12 4 Ladislav Foltyn, i. m. 49. 1.; 78. 82. 84. kép. A fal dÍ3zítményei és e vidék textil ornamentikája közötti hasonlóságra utal Gunda Béla: „a müvészkedő csicsmányiak a szőtteshírnzés és csipkemintákat használták fel a faldíszítés kialakításánál." Gunda В., i. in. 117. 1. 3 Kazimerz Fietkiewicz, „Malowanki" du Fowisle Dabrowskie. fi8. 1. Zeszyty Etnograficzne Múzeum Kultyry i Sztuki Ludowej w Warszawie, 1. Warszawa I960. 6 Magyarország vármegyéi és városai. (Szerk. Borovszky Sámuel) Bp. é.n. 7 Borovszky Sámuel, Gömör-Kishont vármegye. 165—166. 1. 4 Szikla]/ János — Borovszky Sámuel, Nyitra vármegye lakossága (Magyarország vármegyéi és városai sorozat) 203 — 204; 1. még: Banner Benedek: Adatok a Nyitra megyei Ság község tótjainak tárgyi ethnograí'iájához. Békés. 1912. 41. A szerző beszámol a szlovák vertfalú házak színes homlokzati festéséről és a ház hátulján alkalmazott ún, „kvety" díszítésről. 1910-ben még emlékeztek az öregek a régi szokásra: amelyik házat ..kvety" ékesített, ott eladólány volt. (A „kvety" megformálásához a hímzések szolgálhattak mintául. L. 19. 31 — 35. ábra összehasonlítva 48 — 54. ábra.) Rudolf Bednarik: Malované ohnista v oblasti Malych Kárpát. Osweta Martin. 1956. 9 Sziklai/ János— Borovszky Sámuel, i. m. 180— 181. 1. 10 Pápay Samu, Pozsony vármegye népe (230. 1.) (Magyarország vármegyéi). 11 Ladislav Foltyn, i. m. 54. 1. 157. kép. A 158. képen hasonló tarka virágos díszítés látható egy 19. sz. i. épületen az ajtó fölötti párkányzaton. 12 sz. п., Abaúj-Torna vármegye lakossága. 382. (Magyarország vármegyéi). íí'.'í