A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Németh Péter: Borsova határvármegye természeti földrajza

BORSÓVÁ HATÁRVÁRMEGYE TERMÉSZETI FÖLDRAJZA* Száz éve múlt, hogy a Magyar Történelmi Társulat folyóiratának, a Századoknak első számaiban nagyszabású vita kerekedett Árpád-kori megyeszervezetünk kialakulásának időpontjáról, eredetéről.

1 A különböző indíttatású és súlyú vélemények megjelenésétől számíthatja kezdetét az a nagyszabású kutatómunka, amelynek alapvetéseit szinte évtizedenként lerakták.

2 Az első, a hipotézis szintjén mozgó próbálkozásokat, a kiadott és a hozzáférhető okleveles anyag növekedésével egyre sziládulóbb fogalmak, majd szintézisek váltották fel, s ezen belül — különösen a névtudomány eredményeinek felhasználásával — születtek új elméletek.

3 Megyeszervezetünk eredetének kérdése napjaink történetírásában is lényeges helyet foglal el.

4 Az utóbbi évtized eredményeit tekintve, lényegében két álláspont körül kristályosodnak a nézetek. Az egyik oldalon MOLNÁR Erik álláspontjáról kiindulva, a korábbi frank megyeszervezet átvételének, német orientációjú elméletével szemben leszögezik: „Molnár Erik óta világos a szláv megyeszervezet továbbélése a honfoglalás után s ennek újjáéledése az államszervezés idején",

5 továbbá: „a királyi birtokok a legfejlettebb területeken is legfeljebb — hogy Erdélyi szavaival éljünk — a „frank — szláv" aránylag kezdetleges megyeszervezetbe illeszkedtek bele, amennyiben ezek túlélték a honfoglalást követő évszázad viszontagságait. Még sokkal kezdetlegesebbek lehettek á feltételek az újonnan megszervezett területeken, az itt megszervezett megyékben."

6 Az ezzel ellentétes véleményt képviselő GYÖRFFY György úgy véli: „Ellentmondana a társadalom fejlődéséről alkotott képünknek, ha feltennénk, hogy a magyarok ezeket az itt talált dunántúli frank comitatusokat vették át, akár úgy, hogy beleültek, akár úgy, hogy lemásolták. Nemcsak ezeket nem vették át, de még a pannonszláv hűbéres fejedelemség székhelyén lévő várból sem lett vármegyeszékhely."

7 * E dolgozat a szerző ,,Borsóvá határvármegye kialakulása" című kandidátusi értekezésének előszava. 1 BOTKA 1870-1872:, BOTKA 1872:, BALÁSSY 1872:, BALÁSSY 1873:, LEHOCZKY 1872: 455-466., PAULER 1882: 202-222. 2 PESTY 1880:, PESTY 1882:, KANDRA 1884: 9., skk., TAGÁNYI 1901: 227-230., TAGÁNYI 1913: 510-541., MÁLYUSZ 1922: 19-36., HOLTJB 1929: 19-34., HOLUB 1938: 71-106. 3 SZABÓ 1937: 35-42., FÜGEDI 1938: 9-25., BALÁZS 1939: 2-40., ICZKOVITS 1939: 5-13., MAKSAI 1940: 21-30., JAKÓ 1940: 22—31. 4 MOLNÁR 1949: 105-106.; GYÖRFFY 1958: 27-47.; LEDERER 1959: 93., skk.. GYÖRFFY 1963: passim. 5 LEDERER 1959: 99. 6 LEDERER 1959: 116. 7 GYÖRFFY 1958: 34. 45