A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)
Csallány Géza: Die übernatürlichen Wesen der schwäbischen Glaubenswelt im Dorfe Vállaj
Un dö vi zi hát näigluagüt, un do bái dr tiar da ist v gläina heks kstánd» un do dize hát drát mit r fingr, zö. Un do i si aufpakt und hui mit de» miel. Un do gát so pár srit, khumt so v svárts» hindi» un hat za hui váiz». Un do ist da hindb gag» mit r bis tsu di khuxitir. Un do ven des hindb a väi khum» ksäi, hat zi so fiarxt. Un do ven zi ist näkhumwt tsu d» kuxitiar, un do ist ti»r gslos» ksäi. Un do hát zi tmr bei näibrox», zö hat zi fiarxt. fo dem hindb. Un do ist ir» muter khum» und hat tiar auftä. Un do i si nu räiföl» be d» tirb. Un do záit si: — Vä hast, Vera, vä hast? Un dö zäit zi : — Jaj, muatr, a hindb ist khum» mit m» und mi bis da her da hujbräxt. Hab mi so zö kfiarxt! Des ist v heks ksäi. Und do zäit mutr: — Ha fo vö ist das hindb khum»? — Ja, fo d» Csahócziné. Det hom tsi zö täntswt und aufkmaxt und gajgwt und i häb det näigluag»t. — Jáj mäi khind, da zen det láutr heks» ksäi. Un do is » mädb eftr in dr näxt nuni» ne gäg», da hat zi so kfiarxt khet. Ez a lány elment a malomba. És akor már otthon nem volt nekiek liszt, osak anyi, hogy épen tudnak kovászolni. Kenyerük nem volt, most keletet sütni. 8 akor ének a lánynak a malomba várni kelet a lisztet, hogy tudjon egy kis lisztet hazavini, hogy regei tudjanak sütni. Na mikor hazafele ment ez a lány, akor Csahóucziék előtt halota, hogy ott muzsikának bent a szobában meg táncolnak. És sokan vóutak bent. Oszt megálot a lány, benézet az ablaknál, gondolta: — Én pedig nem gondóutam, hogy itt lakodalom lene. Most meg anyira muzsikának, meg táncolnak. Hát ahogy benéz az ablaknál, egy alacsony nőü ot álot az ajtónál, és az megfenyegete. De ő nem is figyelmes let ere, hanem megindult, és ment haza. Egy kiskutya kijöt, alig ment egy pár lépést, a kiskutya kisérte hazáig. De már akor féilt a lány, mikor láta, hogy ez a kutya mindig vele jön, a fekete. Mikor hazaért, akor az ajtó kócsolva vóut, de ugy rárontot az ajtóra, hogy majd betörte. Mikor halota az anya, hogy dörömbölnek az ajtónál, akor hamar ment ki, oszt akor a lány csak hamar beeset a konyhaajtónál. Azt mondja: — Na, Vera, mi van veled, mi van veled? Azt mondja: — Jaj, mi vóut ez most — azt mondja —, Csahócziéktul egy kiskutya kisért egész ide az ajtóig. Oszt ott bent ugy táncoltak, meg muzsikáltak. Akor azt mondta az anya: — Hát azok mind boszorkányok vóutak akor. Akor boszorkány vóut, aki téged kisért haza. S ától fogva a lány nem is ment mán sehova, éjszaka mán sehova. ** C.ll. 1st ürnö a mädli gsäi. Do dize hát dianat bei nem baur. Un do, der bäjri ist a heks ksäi. Di goaist hat all nax gäga, gäga. Un do hát as mädl» »mo gsäit: — Hát vo gät avai bäirin» ? 186