A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csallány Géza: Die übernatürlichen Wesen der schwäbischen Glaubenswelt im Dorfe Vállaj

Un do ist r kniext abr so khum». Und kluagöt, dán di khumt lag» it, un di eltr khuin» ru» khet. Na u do ist de» kniext huigäg», harn den huiksikt. Un do hát svärts h'indb auf dr mädli khok»t und äv»i kvirgt. Und väisa h'indb ist niabr khokt und » träurwt. Un do hát der kniext des hindb räbksprengt fo dr» und háts mädb khept und näikslepülöt is häuz. Un d hát эг zi nid»rklä]t un do ist эг ksvind in väiberg um d eltr». Un do zent t eltr» huikhum», mädb hát no gliebt. Un do zägwt zis: — I naxbär», dort ist » heks, di kä helf». Hol» m» zi. Na u do det zi ksvind gäg» ins näxbaur» doaf mit эт vág», und hom da heks khol»t. Un do ha ti3 ksäit: — Ja br tu m» zi in ekstr stub» leg», väil i khä d» nu det hoail». Ná u dö ham zi det mädb in »n ändra stub» kläit und memrt hát derf» näi nur dez väib. Un do i d»r näxt hát si das mädb äf»g» virgw. Un da d eltr hám des kher»t hat die des mädb fövirgra un do m tsi näi vil», ab» tier hát rigl» khet. Da hám it näjkhen». Un do zin dzi dox nh\, äbr heks ist so s nausgäg». Na d ist mädb kstorb» un do da heks fugäg» un do zo fil heks» in dizm doaf und in drito doarf ve ksäi, di zen den äle-äle khum». Un den zent si auf den benke khokwt, laut» khäts». Auf da benke khokwt, auf d» häuz khok»t. Un dö, ven zi hats mädb fwgröb», un do hát m» gred it khör»t, fo derb khäts»sraia. Na do ven zi hamts mädb f»gräb» khet, un do äxt teg un näxt ävei nö khäts» no det ksäi. * Vout egy lány, és anak is volt egy szeretője. Ez goaistos törtemet. Ez a szerelője meghalt. De a lány sajnálta nagyon. Nem hagyott neki békét. A fiu egy éjei elment hozá, beszélgetett, vele az ablaknál. Azt kérdezte: — Holnap,hová mégy? A lány azt mondta: — Regei megyek a váróiméhoz, és ugy tiz óra fele megyek ki a szőlőübe apámékhoz. — Mere fogsz az apádékhoz meni? — A kerten át. A lánynak volt egy testvére. Az mindent halót. Regei az apjáék elmentek, a lány meg ment a varónéhoz, aztán készült a szőlőbe. A fiu korában azt mondta: — Találkozol két kis kutyával. Egy fehérei és egy feketével. Azok fognak veled birkóuzni. Ha a fehér erősebb lesz, mint te, akor nyertes leszel. De ha a fekete erősebb lesz, akor nem jó lesz. Ugy is let. A lány el is ment a szőlőbe. A kertben a két kis kutya már jöt is ugrálva elébe. A fehér birkózott vele, de a lány erősebb volt, mint a fehér kiskutya. Legyőzte a kutyát. Akor birkózót a feketével, a fekete erősebb vout, mint a lány. Leteperte a földre, és a meiere ült, és fojtogata a lányt. A szőlőben már megsokaloták. A testvére elmesélte. Küldték a szolgát, néze meg, hol a lány. Mikor a szolga ott ment a kertben, a lány majdnem halott volt. A fiu elzavarta a kutyát, a lányt bevite, ágyba fektete, s hamar ment a szülőkért, 184