A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csallány Géza: Die übernatürlichen Wesen der schwäbischen Glaubenswelt im Dorfe Vállaj

Goaistos mese. Ének is, mint minden goaistnak, lóulába volt és lóukeze. Volt egy lány, az is járt mindig a fonóuba. Voltak ott tőben. A fonóban mindnek vout szeretője, csak ének a lánynak nem. Nagyon szép volt. Jöt egyszer egy este egy fiu a fonóuba, nagyon szép fiu vóut. Földig érő guba volt rajta. Ez odaült a lány melé. Leeset az orsó, a fiu felkapta. A lánynak meg kelet csóukolni a fiút. Első este a fiu még nem kisérte haza a lányt. Második este megint mentek. Megint jöt a fiu. De akor már haza is kisérte. A lány elmesélte az anyjának, az azt mondta: — Akaratai hajítsd el az orsót, aztán hamar kapd fel. Nézd meg a lábát. A lány ugy tet. Megláta. Lóulába vout. Az anya mondta: — Jajj, lányom, akor ne is enged, hogy jöjön, mert az egy goaist, az egy hót. A harmadik este megint mentek. Megint jöt a fiu. Megint hazakiséirte a lányt, de az beszalat. A fiu monta az ablaknál: — Ha nem jösz ki, regeire halva lesz anyád. Hegelre halva vout az anya. Másik este megint jöt, de a lány nem ment. A fiu a lány ablaka aláment. — Jöjön ki a testvéred! — Nem megyek ki! — Akor halva lesz regeire. Másnap regei meg is halt. Három napal a lány is meghalt. ** C.8. 1st »mö a do»f ksai. Un do in derl» doaf ist » báur ksaú Un dr báur hát » kniext khet, und tsvái medl» khet. Un to hat dr baur fii ärb» khet. Un do zen tsi gäg» in váiberg obahák». Un do hát des mädli a kherla khet. Un ta der kherli ist á kstorb». Un das mädla hát dizerla büa kuina rü» klá, un det hát mit» tsrukhum», da goa st». Un do ist tsrukhum» der bua, i dar näxt, tsu der mädli. Un do hát a kfrág»t: — Vá más tu mo»nä? Un do záit s madlá: — In väibarg gä i, di alt»r vont in váiberg, un dr kniext tä, und den i gá numals a tsu da neiri, un den ven i fo det huikhum, un den gá i unm tséna nauz in váibierg. Un dö hat юг bű» ksáit: — Na ven d» gást i váiberg, un det f»khum» tsvái hindi». A väis» und a svärts». Un den dizerla vern mit tir rig». Ven du sterk» bist vi hindi», un den bist glikla. Abr ven d hindi» sterk» zent vi dü, un den kumt v leb» tráuf. Na u dö ist déz mädli tsu da neiri, un do yen zi ist huikhum» fo det, un do i si gäg» tsu váiberg Un do zend so derl» hindi» khum» kiukt und khum», un do hám tsi áfág» rig» mit r». Un dá ts väis krüg». Un tö is mädli sterk» ksäi vi dr väis hindla. Un do is »r nídrkh»k»t und hát a tráurüt. Un do ist svärts gäg» gerig». Un da svärtsa stérk» var» vis mädla. Un to is da väisa zö traur» vekkh»k»t und ävai klüag»t, vi dez rigot mit r». Na do is mädla so zö sväx voar», und svärts hindii auf dr brüst, un da tä des mädla kvirgt. •* • * 183