A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)
Csallány Géza: Die übernatürlichen Wesen der schwäbischen Glaubenswelt im Dorfe Vállaj
arm? und hát fokhist, und so ham zi vila niem». Und zen dzi, zind zi gang», und da bua s»n angris». Das mädla vid» stui var». * Apám mesélte egyszer. Mikor ilyen tizenégy éves vóutam, akor. Vout egy rákóuci-pince, és ott lent vout egy lyány, el vóut átkozva. Oszt kő vóut. Oszt egy nagy ur tartota ot egy jou lányt. Na szt vóut egy katona eben a városban, és akor jötek, és mondták ének, aztán jelenkezen nála, megváltsa itet. Na és akor mondta a katona, meg tudná őtet váltani. Szt mondták a katonának, odalent van asztal és italok és szivar és cigareták és pohár és minden, csak feküdni kel, mikor jönek, a gonoszok, a kisértetek. Ha nem szóul sémit, akor nincs hatalmuk. Na szt akor lement a katona. Jötek nagy lobal. Nagy zajai jötek. De a fiu csak el se nézet. Csak olvasót sztán evet és ivót. A lyánynak megvont regeire térgyig a lába. Jötek másnap megint. Sztán csak a feje teteje vóut kő a lyánynak. Na szt akor utolsó éjszaka jötek a fiúhoz a szülők. Eben a nagy széilhen jötek be. Jötek anya és apa. Kiséirtetek vontak. Akor szóultak: — Kedves gyermekem, jaj, mi szüleid jötünk éirted! — mondták neki. Na aztán sirtak. A fiu szóult hozájok, és csonkolta iket. Na szt a fiút szétépték. A lány megint kő vóut. ** II. Geschichten, erzählt von Frau Ceglédi (Zipper) C.l. In Merk ist s gsi». Da Jauza bua ist i dr näxt fuxgäg». Un dö das náxbáur» hát a heks kvön»t. Un do dize» (bua) hát ksäit fo der heks»: — Denku i net. Un do ist rgefuatr», den ist huikhumw, und ist bei sein brüdr stabilba. Dr igt kränk ksäi. Ist г näi gal nag». Un den ist fon det rauskhum», ist r naufkhoköt auf da ros und ist hiugäg». \Jn do ist г pár srit gäg», do ist á gros», vais» hund khum». Un do ist » da hund änagsprüg« und hat kfikh»t da sain fias. Un do ist d» gäg», im do ist dö hund furksprüga und er ist fuivertsgägö. Un do ven r ist tsu her» háuz khum», un do ist detr hund so vidr khum». Un do hát ter hund vidar ist a ängsprüg» und aux vid» kfiklmt da zein fuas. Un do hát da Jöuza ksvind diena ros äfäg» spreg» an» hu]. Un do ist » tsu di khirxanv khumv, un do ist dr hund so vid»r khum»: und ist vidr ängsprüg», un dr hund ist furksprüg», dr Jöuza ist hui. Un do ven r näkhumt inanem gärt»tirla, ist r ksvind räbkiukt fon ros und hát r da näikfiart, un da hát a denkt, ná hund khum no, i bi so do hui! Un do ist näi mit de ros, im do is der hund in stäl kständ». Den der Jöuza hát vei» näi in stäl un do ist r hund veg stand». Un do ist r Jáuza zö f»rsrokh». Un do hát r num» trau» näi. Un do ist r hund О о о aufkständ» auf tsve fias, un do hát er gmäxt geg» : 174
