A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)
Balogh István–N. Dikán Nóra: Iratok Szabolcs megye gazdasági helyzetéhez 1945 elején
iL számú irat. A konyhakertek létesítését kimondó 10.009/1945. К. M. számú közellátásügyi miniszteri rendelet (Magyar Közlöny, 1945. január 27. 2. szám.) a városi lakosság: munkásság, köz- és magántisztviselők, valamint egyéb alkalmazottak zöldségfélével történő ellátását kívánta biztosítani. A juttatott konyhakertek nagysága a rendelkezésre álló területtől és a családtagok számától függően 200 — 400 négyszögölig terjedhetett. A főispánnak felterjesztett kimutatásokat a kiosztott konyhakertekről ld.: Szab. főisp. ir. 1250/45. 12. számú irat. A földművelésügyi minisztérium 30.300 /F. M. számú rendelete február (Magyar Közlöny, 1945. február 17. 5. szám) a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzését kívánta biztosítani. Elrendelte, hogy minden községben hozzák létre a termelési bizottságokat. E bizottságok feladata lett a termelési és munkatervek kidolgozása, amely során számba kellett venni a rendelkezésre álló emberi, állati és gépi munkaerőt, valamint a vetőmagkészleteket. Gondoskodni kellett a meglevő erőforrások lehető legcélszerűbb hasznosításáról. A rendelet kimondta, hogy a gazdátlanul hagyott uradalmak művelésre alkalmas területeit a birtokon levő mezőgazdasági cselédségnek, s ha a szükség kívánja úgy a környék lakosságának kishaszonbérlet formájában kell kiadni. Ebben a szellemben fogantak a 12., 14., és 16. számú iratban olvasható alispáni intézkedések. Meg kell jegyeznünk, hogy már a rendelet megjelenése előtt a mezőgazdasági szakemberek és a gazdátlanul hagyott birtokok kinevezett gondnokai hangot adtak annak, hogy csak ilyen módon lehet biztosítani a többnyire teljesen felszerelés nélkül álló nagybirtokon a mezőgazdasági munkák elvégzését. (Ld.: 7. számú irat.) 13. számú irat. Az Allamépítészeti Hivatal számára az 395/45 számú alispáni utasítására felmérések készültek a megyéből a német-fasiszta csapatok által közutakban, hidakban, állami és más középületekben okozott bomba és robbantási károkról. Mivel a jelentéseket közvetlenül az államépítészeti hivatalnak kellett beküldeni a megyei közigazgatás iratai nem tartalmazzák a járások ilyen irányú adatait. A károk bejelentésére vonatkozó felhívást Fazekas János polgármester közzétette a Magyar Nép című napilapban is (1945. II. 24. 22. szám). A nyíregyházi polgármesteri iratok között ugyanezen gyűjtőszám alatt találjuk a magánosoktól nyilasok és német csapatok által hatósági vagy egyéb úton elhurcolt értékek bejelentésére vonatkozó iratokat is. A magánkárok bejelentése a Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara 5100/1945 sz. átiratára készültek. A polgármester erre vonatkozó rendelkezését 1945. július 10-én adta ki és ugyancsak megjelentette a megyei sajtóban is. Számos felmérés készült még a háború folytán elszenvedett károkról, bár hiányos voltuk miatt teljesen megbízható képet nem tudnak nyújtani. 14. számú irat. Nagyvarsány község lakossága 1945. április 25-én írásban is benyújtotta a főispánnak a Rochlitz Dávid és fiai tulajdonában levő 812 kh 419 • mezőgazdasági ingatlant és gyümölcsöst kishaszonbérletbe, az ipari üzemeket pedig községi kezelésbe való átadásával kapcsolatos kérelmét. A gyürei közjegyző adatai szerint a község földterületének 40%-t két 100 kh felüli birtok (az említetten kívül Weinber130
