A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Balogh István–N. Dikán Nóra: Iratok Szabolcs megye gazdasági helyzetéhez 1945 elején

áll 5 traktor, 5 hordó gázolaj üzemanyag. Szükséges lenne 10 q BE-Be kenőolaj és 10 q petróleum. Ezen mennyiség tároló állomása Nyíregyháza vasútállomás. Amenynyiben lehetséges még 10 igát szeretnék vásárolni, amivel a legszükségesebb munkákat végezhetem. Erre megfelelő pénzein van. III. Munkáskérdés: Az uradalmak gazdaságaiban a Gyula-tanyai gazdaság kivételével a mezőgazdasági cselédség és dohányosok a gazdaságokban levő orosz katonák felügyelete alatt álló marhák (ökrök, bikák, sertések, juhok) kiszolgálásával, takarmányozásával vannak elfoglalva. Ez az elfoglaltság olymérvű, hogy ha a mezőgazdasági munkák megkezdésével (előre láthatólag március 15., illetve dohánykertészeknél azonnal) nem szűnik meg, a termelést katasztrofálisan befolyásolja. Szükséges lenne az orosz katonai parancsnoksággal egy olyan megállapodást kötni, melynek értelmében a mezőgazdasági cselédség az állatok gondozása alól mentesüljön. Kb. 80 kettes ökörfogat az egyik gazdaságban van, azonban az orosz katonák rendelkezése miatt ezek semmilyen munkát nem végeznek. Az ésszerűség hozná magával ezen állatok bekapcsolását a mezőgazdasági üzembe, nem szólva arról, hogy ezzel a gazdaságok igaerőszükségletét a mai viszonyok közt szükségszerűen ugyan, de megoldanánk. Az arató és részes munkások szerződését megkötöttem, de mivel a gazdaság megfelelő vetőmagvakkal nem rendelkezik, a régi szerződéssel ellentétben ezzel szerződést nem harmados részesalapon, hanem feles részesalapon kötöttem. A vetőmagvat vagy gumót a feles részes köteles adni, vagy ha megfelelő vetőmagva nincs, az uradalom kevés mennyiségben bocsát rendelkezésre, azonban ezt a vetőmagvat a termelésből köteles visszaszolgáltatni. Az ipari munkásság megszervezett, begyakorolt megfelelő erőkből áll. Napszámos, hónapos munkások megfelelő számban rendelkezésre állanak, a napszámbérek kifizetésénél a vármegyére megállapított napszám béreket veszem kifizetési alapul. IV. Ipari üzemek: Az uradalmakban két mezőgazdasági szeszgyár, egy keményítőgyár, két malom és egy olajütő van. Az egyik mezőgazdasági szeszgyár és vele összeépített keményítőgyára harcok következtében belátható időn belül használhatatlan. A másik szeszgyár érintetlen állapotban szeszgyártásra alkalmas, a megfagyott nagy mennyiségű burgonya készletek szükségszerűvé tették ezen gyár megindítását. Az előmunkálatok (maiátázás, erjesztés, stb.) folyamatban vannak, megindítása és üzemben tartása amennyiben akadályba már nem ütközik, 8 napon belül megindul. Ezen üzemet cukorgyártásra alkalmas üzeműié alakítottuk át. A gyár berendezése és általunk végzett újabb berendezése lehetővé teszi a két üzem (szesz és cukor) párhuzamos egyidőben való működését. A két malom közül az egyik (a nagyobb képességű) román katonák használatában van, és a román katonaságnak őröl. A másik saját kezelésünkben ugyan, de ilyen viszonyok közt nem működhetik. A gazdaságban levő orosz katonák a termelt korpát (a cselédség lisztjének korpája), mind ellenérték nélkül elveszik és az állatokkal etetik fel. Vámot szedni nem engednek, így lehetetlen a malmot fenntartani, a munkásokat fizetni. Ezen állapot megszüntetésére az orosz katonai parancsnoksággal érintkezésbe léptem, azonban mindezideig megfelelő intézkedés nem történt. Az olaj ütő teljes üzemmel dolgozik. A vám folytán tulajdonban levő olajmennyiség egy részét Miskolc város részére kereskedő vásárolja fel, más részét olajszappant, mely a mosószappan összes követelményeinek megfelelnek, kb. 5 q mennyiségben rövidesen a közellátás céljaira fog szolgálni. Üzembe helyztem egy fafeldolgozó fűrésztelepet is. Egy szalagfűrész beállításával 122