A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csallány Dezső: Avarkori páncélok a Kárpát-medencében (I. rész)

ban említem meg. A lánc- és gyűrűpáncélok töredékei gyakran szerepelnek népvándorláskori sírleletekben, de a szétszórt, jelentéktelen adatok összegezése még eddig nem történt meg, pedig ezeket lamellás páncélokkal is kombinálták (Tiszavasvári). Munkámban nem kívánom a népvándorlás korának összes páncélfajtáit felölelni, nem foglalkozhatom behatóan az általános páncél-történettel és problémáival. Ezek tárgyalása már távolabb esne a kitűzött céltól: a magyarországi avarkori páncélmaradványok és kapcsolataik ismertetésétől. Mivel Magyarországról az eddig ismert példányokat messze túlhaladó számban publikálok ilyen leleteket, ezért az európai páncélok közül csak azokat sorolhatom ide, amelyek kétségtelenül rokonságot mutatnak csoportunkkal. A lemezes páncélok (Lamellenharnisch, splint armour) közül, a magyarországi leleteken kívül csak a castel trosinoi, keresi, niederstotzingeni,

16 kircheimi

17 darabok tartoznak munkám körébe, míg a X. századba helyezett birkái páncéllapocska

18 már szibériai összefüggéseket árul el; a valsgärdei szögecselt, láncfonadékkal kombinált lemezes törzspáncél pedig az északgermán kultúrkör 7. századi képviselője.

19 Még a schretzheimi (Bajorország) 630. sír teljes mellpáncélját kell itt megemlítenem,

20 amelyet 1938-ban Münchenben eredetiben tanulmányozhattam. A keskeny vaslapocskák félhold alakú bevágás nélküli, hossznégyszögű alakja és fűzőlyuk elosztása, a kunszentmártoni átlagos lemeztípusra emlékeztet, azonban egysablonú lapocskáival egyszerűbb konstrukciót mutat; alacsonyabb fokon áll mint a kunszentmártoni, tiszavasvári és a keresi komplikált összetevődésű, sok alak- és fűzőlyukváltozatot mutató páncél. Tehát a schretzheimi nemcsak fejlődési fokozati különbséget, hanem más kultúrkört is jelent. A vaslapocskákból (lamellákból) összeállított páncélnak megfelelő magyar elnevezése nincs. Legközelebb járunk a helyes megjelöléshez, ha ezt a páncélfajtát zsindelypáncélnak nevezzük el. A zsindelypáncél és a pikkelypáncél meghatározásánál a szakirodalomban a legnagyobb bizonytalanság uralkodik. A páncéllapocskák mérete, alakja, felfűzési módja alapján, ugyanazon páncélnál is különböző eredményre jutottak. A méretbeli különbségek figyelfembe vételével, a kisebb lapocskákat egyszerűen a pikkely-, a nagyobbakat pedig a zsindelypáncélokhoz sorozták, nem véve figyelembe a fűzőlyukak elosztását, számát, a felfüggesztés módját vagy a darab alakját. Méretbeli eltérések szerint nehéz a két páncéltípus közt határt vonni, mert a zsindelypáncélok (lamellás páncélok) a legkisebb dominó-alaktól a legnagyobb névjegykártya-formátumig minden változatban előfordulnak. Sokan a forma alapján döntöttek, nem törődve a nagysággal és a rögzítési in óddal. Laufer tisztán a fűzési mód szerint különbözteti meg a pikkelypáncélt a zsindelypáncéltól. Előbbi csak az alapanyaggal fűződik össze, utóbbi pedig ezen kívül a szomszédos lemezekkel is.

21 Thordeman, a két típus közötti megkülönböztetést abban látja, hogy az alapanyagra való felfűzés után, a pikkelyek alsó vége szabadon mozog, míg a zsindelypáncéloknál 16 Paulsen, P., Alamannische Adelsgräber von Niederstotzingen, Stuttgart, 1967, Abb. 62, 1-5. 17 Uo., 126. 1., 62. kép 7. 18 Thordeman, В.: Acta Arch. IV (1933), 127. 1., 11. kép 2; 6: Dsehitigarinsk (Tobol-vidék); 7: Turfán régió; 15: Osukcs terület. 19 Acta Arch., X, 36., III-IV. t. (8. sir). 20 Uo., 32., 3. j. 21 Lauf er, Berthold, Chinese Clay Figures, Part I, Prolegomena on the History of Defensive Armor: Publications of Field Museum of Natural History. Anthropological Series, XIII, Chicago 1914, 259. 11