A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 12-14. - 1969-1971 (Nyíregyháza, 1972)

Csallány Dezső: Avarkori páncélok a Kárpát-medencében (I. rész)

ez a vég rögzített és a fűzőnyílásokon át a darabokat egymással is összekötik.

22 Az utóbbi osztályozás nem helyes, mert zavart okoz. A Thordeman által közölt pikkelypáncélok sorozatában is lelünk olyanokat, amelyeknek nemcsak felső, hanem ellentétes alsó végét is lerögzítették.

23 Az általam közölt példák közt egyugyanazon páncélon mindkét fíízési móddal találkozunk. A pikkely- és zsindelypáncél fogalmának meghatározásánál a következő alapelveket vehetjük figyelembe: 1. Pikkelypáncél, ha egyes lapocskái, alakra, nagyságra tekintett nélkül csak az alapanyaggal függnek össze, de egymással nem. Ha egyes lapocskái, a fíízési módra tekintet nélkül: pikkely, korong, ovális alakú, címerpajzs, háromszög, négyszög, ötszög vagy más olyan formát mutatnak, amelyek a pikkelyes páncélfajtára emlékeztetnek, feltéve, ha legnagyobb méretük a 4 cm-en alul van és félhold alakú kiképzésük nincs. 2. Zsindelypáncél, ha az alapanyagon kívül egymással is összefüggnek szomszédos lapocskái, és méretük a 4 cm-nél nagyobb. Többnyire hossznégyszögű formák változatai, amelyeknél az oldalél félhold alakú kiképzése általános. Ugyancsak gyakori a szögletek letonipítása vagy lekerekítése a lapocskákon. A félhold alakú kiképzést mutató példányok még abban az esetben is idetartoznak, ha méretük a 4 cm-nél kisebb. A kunszentmártoni törzspáncél első közlésekor (1933 februárjában), még nem ismertem az említett castel trosinoi, keresi nópvándorláskori páncélok lapocskáinak alakját, de a kísérő leletanyag alapján a keresi katakombasírból származó párhuzamokra, ezek összefüggésére már rámutattam.

24 Az utóbbi évtizedek alatt nagy számmal találtam a múzeumok anyagában és a publikációkban eddig fel nem ismert páncélrészleteket. Több esetben saját ásatásomnál tanulmányozhattam az avarkori zsindelypáncélok szerkezetét. Az eddig összegyűjtött bőséges páncélanyag, a kunszentmártoni és a tiszavasvári törzspáncélok maradványaira támaszkodva, már elegendőnek látszik ahhoz, hogy az avarkori páncélokról összefoglaló képet nyújtsunk és a védőfegyverek történetéhez új adatokat szolgáltassunk. 22 Thordernan, В., Die asiatischen Rüstungen der letzten Sven Hedin-Expedition: Geografiska Annaler, 1935, 221. 23 Acta Aren., IV, 132., 20. kép 15, 18 - 19, 22 - 23, 26. sz. 24 Gsallány D., A kunszentmártoni avarkori ötvössír. Szentes, 1933, 39. — Posta В., Régészeti tanulmányok az Oroszföldön, II, 1905, 348. 12