A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi rovásfeliratok és a battonyai Árpád-kori rovásírásos gyűrű kapcsolatai

méretű. Még egy jegyzet is felfedezhető az edényen „ati" rovásszóval, amely törökül annyit jelent: „férfi rokon, nővér fia". A Bézieket a Csanád-nem főágaként tartják nyilván. Egy ideig egyes tagjai, főként a Béz nevű, a mai Kiszombortól DK-re, Porganytól keletre eső faluban laktak s azért nevezzük ekként. Három családfatöredék ismeretes nemzedékrendjóből: így Tornyos Miklós ispán (1296) és leszármazottai. A Bézi nemeseket említik ugyan 1247-ben is Kelemenös-palotája határjárásánál, de csak 1329-ben mondja az aradi káptalan világosan, hogy Tornyai Miklós ivadékai is a Csanád-nem hajtásai.

17 Igazolódott ugyan a Csanádoktól való származásuk, de a nagyszentmiklósi 6. sz. korsó rovásmegjegyzóse szerint „férfi rokon, nővér fia" : a női nem hajtását mutatja. Éppen ezért rendkívül érdekes, hogy a 2. számú aranykorsó lovasalakjánál, amely Csanád vezért ábrázolja az Ajtony elleni győztes harcban, a levágott fejjel,

17a a zászlón levő piciny méretű rovásszövegen, felnagyítás után a Béz név tisztán olvasható. Tehát a Csanád nemzetség nagyságát, úgy látszik, a női ághoz tartozó Béz szabán nagyúr mintáztatta meg. Sáp birtokról 1274-ben emlékeznek meg először az oklevelek. A Csanád nembeli Makófalviak és Tömpösiek őseinek osztozkodásakor az előbbiek kapták.

18 A battonyai pecsétgyűrűn a bán szó helyett pán-t is lehet olvasni, annál is inkább, mert ténylegesen a p betű rovásjelét vésték ki. Azonban vigyáznunk kell a helyes értelmezésére, mert a nagyszentmiklósi feliratokon: a Béz név: Pez és Bez változatban szerepel; Patanádot: Batáriadnak mondjuk; pan'u Pat-alján azonos paríu Bat-aljá-nal (Ur, Batalján); szabanud Pez, pan'u = szabanud Béz, pan'u (Béz szabán (nagy)úr). A kétnyelvűség korában nem mindig tesznek különbséget a zöngétlen p és a zöngés b rovásjele között. A p rovásjelét b hangértékkel adják vissza többnyire, bár a 6-nek és p-nek is megvan a külön rovásjele. A pan'u szót mindkét esetben hánynak és nem ,bán'-nak kell olvasni. Hogy ez esetben nem lehet b hangértéket adni, igazolja a pan'u szó и jele, amelyet nem a türk rovásírásból tartottak meg, hanem az egyházi Cirill-írás и betűjét vették kölcsön. A fenti példák eldöntik, hogy a kérdéses szót itt pánnak és nem párínak kell olvasni. A „Dénes-bóg pán" olvasatot lehetőnek tartjuk. Valószínűsíthetjük egy Dénes bán szereplését is, és összevetését a forrásadatokkal. De miképpen magyarázzuk meg az utolsó két szó értelmét? Milyen „qäpäri" népnek volt Dénes bánja? Az előzmények alapján a p rovás jelet b hangértékkel használjuk, így kiejtése: Jcéberi. Az eri = ,nóp' népe' szó népnévhez járul: kéb-eri.™ A ,kóbnép' azonos a ,gób-nép'-pel: a gébidákkal (gepidákkal). (А к ~ g hangváltozatnál lásd а рек ~ bég szavakat.) Először fordul elő Magyarországon, hogy a konstantinosi kabar népnévre forrásadatot találunk qäp-äri ^kéb-eri népnév formájában, a battonyai pecsétgyűrű rovásfeliratán. 17 Karácsonyi János, i. m., 346. v

*Ceallány D., Nyiregvh. Évk., X. 1967, VI. t. lb, XIX. t. 3. 18 Ld. 14. jegyz., 869. " 19 Németh Gy., A honfoglaló magyarság kialakulása, Bpest 1930, 249. 93