A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi rovásfeliratok és a battonyai Árpád-kori rovásírásos gyűrű kapcsolatai

Az 1965—1966-ban megjelent tanulmányomban feltevésként már tárgyaltam a Mbar = lieber problémát. Itt elegendőnek tartom, ha ráhivatkozom.

20 Dénes bég, akár pánja, akár szabánja volt egy „kabar = kéberi" néprésznek, mindenesetre ezt a 8. törzshöz tartozó alcsoportot: Csanád megye keleti felére lokalizálhatjuk. A szobán rang, perzsa eredetű, az állati adók beszedőjének címe, a zapán, zsupán, ispán méltóságnóv előzménye, amelyet török nyelvű honfoglalóink hoztak be ós használtak az Árpád-korban.

21 A nagyszentmiklósi 6. sz. korsón: szabanud Pez. Pariu rovásfeliratban szerepel, jelentése: ,Béz szabán (nagy)úr'. Miként a székely nép élén ispán áll, úgy természetes lehet, ha egy Csanád megyei kabar = kéberi népcsoport rész felett bán (szabán ~ zsupán) méltóságú vezetőt találunk, vagy annak az urát: pán ját. A battonyai Dénes-bég pán türk nemzetségű volt, mint ilyent állíthatták a kabar = géberi néprész élére. A battonyai rovásírás is nagyrészt a türk (Orchon-Jeniszej) rovásírásrendszert képviseli. A nagyszentmiklósi rovásfeliratok török nyelvű: onogur-hun rovásírásrendszert képviselnek Kubán-vidéki összefüggéseik alapján. A Csanád nemzetség és rokonsága is török nyelvű volt, a kabarok ~ kéberek onogur-hun törzséhez tartozhatott. A kabarok ~ géberek (gepidák) néprészének továbbélése a XII. század végén, Csanád megye keleti részén, szokatlannak tűnik fel. De ha megnézzük Csanád megye Árpád-kor történeti földrajzát, meglepődve látjuk, hogy a megye keleti részein nincs birtokfelosztás, az adatai ismeretlenek.

22 Feltehető, hogy egy néprész közvagyona volt. Szerencsére nagyfontosságú 12. századi bizánci forrásmunka foglalkozik Hierotheos (Türkia püspöke) térítési kísérleteivel, Gyula megtérésével, a vonatkozó területek népeivel: „A görögöknek ezt a rossz helyzetét a latinok magukra alkalmasnak látván, az ugróknak nevezett peonokat és a velük szomszédos népeket, a hunokat és ipidákat Rómából felkerekedvén könyveikkel és írásaikkal istentelen hitükre térítették".

23 Az ugrókkal szomszédos hunok: a Maros—Tisza-vidéki onogur-hunok (a Gyulák, Ajtony és a Csanádok földjén), az ipidák (= gepidák) pedig azonosak a mellettük élő géberi (= gepida) néppel (az Alföld keleti részén és Erdélyben). CSALLÁNY DEZSŐ 20 Csallány D., Az avar törzsszervezet. — Die awarische Stammesordnung: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, VIII—IX., 1965—1966, Bpest 1967, 52—53. 21 Altheim F., Geschichte der Hunnen, IV. Berlin 1962, 39., 6. j. 22 Györffy Qy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, Bpest 1963, (Csanád vármegye térképvázlata). 23 Fehér Géza, Arch. Ért. 1950, 39 (A. Popov). 94