A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Csallány Dezső: A magyar és az avar rovásírás
A gyűrű rovásjeleit felülről lefelé hosszában rótták, olvasata balról jobbra történik. A szöveg kiterített, gipszbe öntött alakjának képét bemutatom (107. kép): A székesfehérvári rovásfelirat a korábbiakhoz képest számos új jelet tartalmaz (108. kép): Az 1. és 9. számú jel az i betű rovásjele. Itt oldalt fekszik. Az eddigi i jelektől eltérő változatot mutat (Margitsziget, Deszk). A konstantinápolyi székely-magyar rovásfeliraton azonos alakban szerepel. Megjegyezni kívánom, hogy a konstantinápolyi feliratot magyaros sorvezetéssel, de székely betűkkel rótták. A 8. sz. jel az n betű rovásjele. Eddig a felsőszemerédi an összevonásban találkoztunk vele, de használata a rovásírásrendszerekben általános. A 2. sz. rovásjel a d betű jele (oldalt fekszik). Deszken találkoztunk alakjával, de megvan Klárafalván is. 3. és 4. sz. jel az s betű rovásjele (oldalt fekszik). Valószínűleg az s rovásjelet itt latin betűkkel pótolták. 7. sz. jel az и hangzó rovás jele (oldalt fekszik). Négy félhold alakú jelecskéből állították össze. A magyar rovásírásban még nem került elő megfelelője, de bizonyos mértókig emlékeztet a székely-magyar и rovásjelre. 5. sz. jel az m betű rovás jele, változatokban szinte minden magyar rovásszöveg jellemzője. 6. számú rovásjel az s betű jele. Fordított elhelyezésben Pomázon is előfordul. 10. sz. jel az s betű (száras s) rovásjele, de eltévesztett véséssel. Olyan, mint Margitszigeten és Esztergomban. (Oldalt fekszik). A gyűrű mindkét végén látható két-két ív alakú véset csupán díszítés, de nem rovásjel. A felirat átírása: i 2 d 2 s 2 s 1 m 1 su 1 ni 1 s = ,idis Samsunis', azaz Samsun úré.' Honfoglalóink török nyelvű leszármazói, a magyar rovásírásrendszer szerint még a XIII. században is rendszeresen használják az idi ,úr' jelzőt személyneveik előtt. * 9. Hódmezővásárhely-Kenyereér-dűlői rovásírásos gyűrű Hódmezővásárhely-Kenyereér-dűlőben, kútásás közben kis edényben rovásírásos elektrongyűrűt találtak. Az edény nincs meg, a gyűrű Senyéi József hódmezővásárhelyi lakos tulajdonában van. László Gyula baráti közvetítésének és megközelítő rajzának, Senyéi József közlési engedélyének (1963) köszönhetem, hogy véglegesen megoldhattam a hódmezővásárhelyi gyűrű rovásfeliratának problémáját. A gyűrű átmérűje 2,1 cm, vastagsága 1 mm. A gyűrű fényképét és a rovésszöveg kiterített jeleinek helyes elosztását mutatom be ugyancsak fotómásolatban. (109.—110. kép). A rovásfelirat magyar, olvasata balról jobbra halad. A kilenc, poncolt keretbe foglalt rovásjelek leegyszerűsített rajzát megismétlem: A 1. sz. jel aííbetű rovásjele. Deszkről, Klárafal várói, Székesfehérvárról ismerjük. A 2., 5., 9. számú rovásjel az s betű jele. Deszkről Klárafalvár ól, Pomázról kerül elő. A 8. és 17. sz. jel ugyancsak az s betű rovásváltozata, fordított, 295
