A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csallány Dezső: A magyar és az avar rovásírás

109—

111. kép. A hódmezővásárhelyi gyűrű rovásfelirata. heggyel lefelé irányuló alakkal. Pomázon és Székesfehérváron találkozunk ezzel, amely az előbbi s alakkal együtt, ugyanazon feliraton is megvan. A 4. sz. jel az m betű jele. Láttuk Székesfehérvárról, Ladánybenéről, Esztergomból. A 10. számú rovásjel а к betű jele. Azonos alakban képviselve van a szentesi avar és a nagyszentmiklósi onogur-hun török nyelvű feliratokon. A 11. sz. jel az a betű rovásjele, olyan mint Esztergomban és Nagyszentmiklóson, de fekvése ellentétes. Az n betű jele a 3. és 19. sz. rovásjel, kétféle irányítással található. A székesfehérvári és a felsőszemerédi alakváltozatokon túl, fordított alakú a jánoshidai avar feliraton is. A 16. számú rovásjel az г betíi jele. Olyan mint a székesfehérvári i rovásjele, de nemcsak fent, hanem leet is keresztben vízszintes rovátka zárja. Az 1. sz. d jelében a két kar végén az i rovásjelet is kihangsúlyozták. A 18. sz. sut betű rovásjele. Kicsiny fejet alig lehet észrevenni. Ilyen van Margitszigeten és Ladánybenén is. A 20. számú jel általánosságban mint az sz rovásjele ismert, de itt ez a szókezdő г betű rovásjele (idis). A 6—7. jel összevont, a кг rovásjele és a 14—15. számú ik betű összevont rovásjele, rokon változatokban megvan Felsőszemeréden (2—3. sz. jel), és Ladánybenén (14. sz. jel). Végül a 12—13. sz. jellel amely a dj összevont betű rovásjele, még nem találkoztunk. Esetleg gy-пек hangzik. A felirat átírása: 2

d

2

s 2

n

2

m

2

s 2

ki

2

s

2

s

2

k a

x

dj'ik I

2

sH

2

n = ,Idis nemes kisesek, adj'ik Isten'. Az eddigi feliratoktól eltérően, a hódmezővásárhelyi rovásszövegben nem személynévhez kapcsolódik az ,,idis" török eredetű szó, amely „úré" 296