A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Csallány Dezső: A magyar és az avar rovásírás
A feliratok megoldásával legrészletesebben Franz Altheim foglalkozott. 21 III. századi alán armaci írással hozta kapcsolatba. A rovásjelek tanulmányozásakor feltűnt, hogy a felirat jelei egyeznek az esztergomi és a margitszigeti rovásfeliratokkal és így azok megoldását a magyar rovásirásrendszer körében kell keresnünk, annál is inkább, mert a sorvezetés itt is balról jobbra halad. 5. Az a betű rovásjele. Alakjával egyedül a székely-magyar rovásírásban és a ladánybenei gyűrű feliratán találkozunk. 7. számú jel a b betű rovásjele. Margitszigeten, Nagyszentmiklóson, a székely-magyar rovásírásban és a novocserkaszki feliraton találjuk meg. 8. sz. jel az r betű rovásjele. Don-vidéken Mojackojen és a Kubán-vidéken találjuk meg. Pomázon, Felsőszemeréden csak részben maradt meg. 9. és 11. számú jel az sz rovásjele. Margitszigeten, Esztergomban, Nagyszentmiklóson, Battonyán és a székely-magyar rovásírásban egyaránt megvan. A 6. számú jel a cs betű rovásjele. Azonos formában Margitszigeten és a székely-magyar rovásírásban is előfordul. 2., 4., 10. sz jel a t betű rovásjele. A magyar rovásírásokon, Nagyszentmiklóson, a székely-magyar rovásírásban és a Don-vidéken Mojackojen találjuk meg kapcsolatait. 13. sz. jel а к betű rovásjele. A székely-magyar rovásírásban találjuk meg, alakja azonos az ö betű jelével. 3. sz. jel az m betű rovásjele. Előfordul az esztergomi feliraton ós Margitszigeten. 1. számú rovásjel az l betű jele. Alakjával Margitszigeten, a novocserkaszki feliraton találkozunk. 12. számú jel a k, betű rovásjele. A Kubán-vidéken van meg a párja. 14. számú jel: ik, szokatlan összetettnek látszó rovásjel, amelynek nincsen párja. Összehasonlításul a felsőszemerédi rovásfelirat második jelét vehetjük figyelembe, az ъ betű rovásjelváltozata lehet. De lehet, hogy a 13—14. rovásjel csak két kezdőbetűt ábrázol, esetleg a kik szó rovásjelét adja. A felirat átírása: Ч Ч 2 m 4 — ,eltemet' a 2 cs 2 b 2 r 2 sz4 2 sz 2 k = ,a csebresz tesszék' Az s hang helyett sz-et mond, mint a csángó dialektusban. Temetéssel kapcsolatos felhívást mutat a két sor felirat. Logikátlannak tűnik fel, hogy szarmatakori edényen XIV. századi rovásfeliratot alkalmaznak. A vizsgálat szerint az első szónál a bekarcolás égetés előtt, a másodiknál pedig az edény égetése után történt. Kétségtelen, hogy a ladánybenei: a margitszigeti ós az esztergomi magyar rovásírás körébe tartozik. A sorvezetés szintén balról jobbra halad. Űj rovásjelkónt jelentkezik az l betű jele, amely a Kárpát-medencében még csak Margitszigeten került elő. Az m betű palatális alakja megvan ugyan Esztergomban, de nem összefüggő szóban. А к rovásjel (12. sz.) is csak a Kubán-vidékén ismeretes. A ladánybenei rovásfeliraton a következő betűk jelei fordultak elő: a, b, cs, k, k, l, m, i, r, sz, t (11 rovásjel). 21 Altheim, Fr., Geschichte der Hunnen, I. Berlin 1959, 293—300, 305, Abb. 6—7.; IV. Berlin 1962, 6, 134, 286. 19 Évkönyv 289
