A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Fintha István: A Szamos hazai szakaszát kísérő meredek partfalak madarai

92. kép. Merops-fióka. mányoló madarakat. Az erős légmozgás miatt a partmenti növényeket sem látogatják, de a levegőben sem találhatók rovarok, de bizonyos fajok nagy számban telepednek le a zátonyok meleg homokfodrainak szélárnyékába, ahonnan a vadászó Meropsok nagy ügyességgel, röptükben szedik csőrre azokat. A partmenti legelők rovarvilágából legyek, Tabanidák; s a legelő és a partszél növényeit (Carduus, Cirsium, Ononis, Eryngium, Chrisanthemum stb.) látogató Bombusok, fürkészlegyek, lepkék számítanak ide. A lucerna-, lóhereföldek, egyéb mezőgazdasági területek növényzete a fajok igen változatos sokaságát szolgáltatja. A felsoroltakon kívül Vespidák, poszméhek, Coleopterák szerepelnek. A sok lepke közül legnagyobb számban a káposztalepke, nappali pávaszem, rókalepke, citromlepke, atalanta, s a rendkívül sebes röptű Macroglossa stellatarum. Más rovarfajok mellett figyelemreméltó a Lytta vesicatoria, aránylag nagy számával. Annak ellenére, hogy a köpetekben és a fiókák alatti kitintörmelékben dominál a Vespak, Bombusok s egyéb fullánkosok tömege, Apis mellifica maradványok csak elvétve fordulnak elő, hiszen táplálékszerző területén is, ritkán látható. Vadászterületét méhes közelébe csupán rendkívüli alkalommal, hűvös, borús, esős napokon helyezi át, mert ilyenkor a fiókák táplálékigényének kielégítése a kolóniákat körülvevő területek minimális rovarmozgása miatt nehézséget jelent. Egyéb időszakokban táplálékszerző területének változatos és egyedgazdag rovarvilága minden szükségletét ellátja. A fiókákat nevelő Meropsok rendkívül óvatosak, szinte megközelíthetetlenek. Mozgásuk közben állandóan figyelnek környezetükre. Bármily zavaró körülmény hatására tevékenységük szokott rendje felborul, s később 276