A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Erdész Sándor: Nyíregyháza népi építkezése

Az első ház alapterülete 21 m

2 (420x500 cm). Az ajtó mellett búboskemence áll (XXXII. tábla 4), amit a konyha kaminkéményéből fűtenek. Alapja 170

X 170 cm, magassága 195 cm, tetejének átmérője 80 cm. A szobának elől és oldalt egy-egy ablaka van (75X110 cm-es), korábban mindkettő kisebb méretű volt. A konyha 12,18 m

2 (420X290 cm), melyből a kaminkémény 0,84 m

2-t (40X210 cm) foglal el. A kaminkéménybe deszkaablak nyílik. A belső térsége most 30 cm széles és 60 cm hosszú. A kemence szája előtt 55 cm magas padka van, mely a belső teret teljesen kitölti. Ezt a helyiséget 1940-ben alakították át, ezt megelőzően pitarnak nevezték. Bolthajtása korábban sem volt. Az átalakítás során a sátorkéményt lebontották, s a helyét lepadlásolták. A kemence szája elé ekkor építették a fentebb említett kaminkéményt, melyet cilinder kéménynek neveznek. Korábban ugyanitt tágasabb (150X210 cm-es), kandallónak nevezett kaminkémény volt. A lakóház főbejárata a konyhába nyílik, ettől balra az első szobába, jobbra a hátsó szobába jutunk. Az ajtóval szemben kisméretű ablak (55 X 55 cm) van. A hátsó ház alapterülete 12,40 m

2 (400

X 310 cm). Ezt a helyiséget 1940-ig kamrának használták, ide korábban is a pitarból jártak be. 1940-ig rakott spór, majd csikóspór állt benne. 1940-től a kamra egy újabb gazdasági épületben kapott helyet (XXXIII. tábla 1). Az istálló alapterülete 24,44 m

2 (470 X 520 cm). Deszkából készült bejárati ajtaja, előtte veróceajtaja és két kis ablaknyílása van (XXXII. tábla 3). Az ablakokkal szemközti falon egy-egy tenyérnyi nagyságú szelelőlyuk van, melyet télire szalmával betömnek. Belül, az ajtóval szemközt beépített jászol van.

14 Az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy a tirpák lakóház az alföldi háztípushoz tartozik.

15 Jellemző rá, hogy a kemence mindig a szobában van, melyet a konyhából fűtenek, s a pitvar füstházas, azaz szabadkéményes. Ezt a tüzelőberendezést a tirpák és a nyírségi parasztházakban egyaránt megtaláljuk. Az utóbbiakban azonban kaminkémény sohasem fordul elő! Nyilvánvaló, hogy területünkön az első kaminkóményes pitvarokat a tirpák telepesek építették, akik ennek gyakorlatát korábbi lakóhelyükről hozták magukkal. Feltételezésünket — úgy véljük — a Békéscsabán és Szarvason, tehát a betelepülők 1753. előtti lakóhelyén végzett kutatásaink igazolják. Az összehasonlítás érdekében egy középalföldi lakóházat is bemutatunk: Szarvas, Néphadsereg (Honvéd) u. 27. sz. (XXXII. tábla 2, 90. kép 2). Vertfalból készült, nád- ós cseréptetős, felső csonkakontyos, deszkaoromfalas, deszka vízvetős, szabadkéményes, mestergerendás, toldott tornácos, négyosztatú lakóház. A pitvar kivételével minden helyiség földes. Az épület hossza 2140 cm, szélessége 550 cm. A falak 50 cm vastagságúak. A mennyezet 14 A ház tulajdonosa és lakója Gerhardt József 70 é. fm. Elmondta, hogy a ház sátorkémény es volt. Sarkain fenyőgerenda állt, melyből kettő a mestergerendára, kettő a külső főfalra támaszkodott. Falazatát nádból fonták, melyet vastagon letapasztottak. Tudomása szerint a korábbi, nagyobbméretű kaminkéményt kandallónak nevezték, mely a sátorkémény idején is megvolt. Bátyja, Gerhardt András 75 é. fm. ezzel szemben azt állítja, hogy ebben a házban a korábbi, nagyobbméretű kandalló a sátorkémény lepadlásolása után épült! Szabadkéménynek csupán a sátorkéményt tartja, míg a boltíves megoldásúakat boltíves kéménynek nevezi. Adatgyűjtés 1969. február 13-án. 14 Évkönyv 209-