A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Erdész Sándor: Nyíregyháza népi építkezése

275 cm magas. A házat 100 évesnek tartják, szemmelláthatóan átalakítás rajta még nem történt. Az első szoba 24,75 m

2 (450X550 cm), e helyiségnek három ablaka van. A szobában 1968-ig búbos kemence volt, melyet a pitvarból fűtöttek. A pitvar 15,75 m

2 (450x350 cm). Ablaka nincs. A pitvarajtón átlépve balra az első szoba, jobbra a hátsó szoba ajtaja van. A hosszanti faltól 218 cmre van a boltív, mely 176 cm magas és 195 cm széles. A boltív mögötti részt szabadkómény tölti ki, melyet szoknyakéménynek neveznek. A kémény alatt balra középen még megvan a kemence szája, előtéttel, előtte padkával. Ezen keresztül fűtötték az első szobát. A padka balsarkában nagy katlant találunk (kutka), melyben közepes nagyságú üst fér el. A padka másik végébe rakott sparheltet építettek. Ezzel szemközt, a hátsó szoba felé eső falon is megtaláljuk a kemencenyílást, előtte padkával. A padkán, a bal- és jobbsarokban egyegy kis kutka van. A kéményalja mind a négy sarkában dudacser

,

éphö\ (kúpos cserép) rakott, 80—120 cm magasságú kémény van, mely a saroktűzhelyek füstjét a szabadkéménybe viszi. A pitvar padozatát 1943-ban cementlapokkal borították le. A hátsó szoba alapterülete 16,65 m

2 (450X370 cm), két ablaka van. Az ajtótól balra búboskemence áll, szögletes alappal. Az alap 200 X 165 cm, kemence magassága 180 cm, tetejének átmérője 83 cm. A kemencének széles padkája és kuckója van. A spájz a hátsó szobából nyílik. Egy szűk, tornácra néző ablaka van. Alapterülete 10,35 m

2

, melyből a padlásfeljáró (melynek ajtaja a tornácról nyílik) 2,5 m

2-t (250x100 cm) foglal el. A deszkaajtó fakilinccsel záródik. A kamra 14,85 m

2 (450x330 cm). Ablaka és ajtaja a tornácra néz.

16 Mint látjuk, ez a szarvasi lakóház a szerkezetét, építőanyagát tekintve teljesen megegyezik a tirpák házakéval. A békéscsabai és a szarvasi — szlovák anyanyelvű — lakosság lakóépületei ugyancsak vert falból készülnek, csonkakontyosak, a tüzelőberendezései is hasonlóak. Csupán a deszka vízvezető és a beépített padfeljáró ismeretlen a tirpákoknál. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Békéscsabán a kiugró végű (pl. Ilosvay u. 4.; Arany János u. 30.; Sztraka u. 42.) és a sima homlokzatos (Sztraka u. 26.; Déli sor 25.) házak is ismeretesek.

17 A kaminkéményt Szarvason és Békéscsabán, sőt a környező községekben is alkalmazzák. Az adatközlők szerint ennek építésére csak akkor kerül sor, ha a szabadkéményt megszüntetik. Például Szarvas községben, a Néphadsereg u. 28. sz. alatti lakóház szabadkéményét két évvel ezelőtt lepadlásolták, ugyanakkor a kemence szája előtti teret is lefalazták. A kaminkéménybe (melynek belvilága 45X175 cm) deszkaajtó nyílik. Érdeklődésünkre a tulajdonos elmondotta, hogy : „Ilyen kémény csak abban az esetben van, ha lepadlásolják a szoknyakéményt!"

18 Szavait az is megerősíti, hogy a kaminkéménynek sem irodalmi, sem népi nevét nem ismerik. 6 Tyrinyik János 76 é. fm., a ház tulajdonosa és lakója. Adatgyűjtés ideje : 1969. febr. 1 9. Megemlítjük, hogy e ház hátsó kemencéjének mását a Samóka-bokorban láthatjuk (XXXII. tábla 4). 7 Tábory György—Vargha László: Békéscsaba népi építészete. Kézirat, Munkácsy Mihály Múzeum Adattára. Ltsz. 148—60. Fototár 2019—2100. 8 Tyerjánszky Györgynó 63 é. fm., elmondta 1969. febr. 19-én. 210