A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csiszár Árpád: Szemmelverés és igézés

kéz és láb kenés a szenesvízzel mindig kihangsúlyozottan keresztben történik. A fürdővízben a pelenkával letakart gyermeken keresztül keresztben csapott hamu amellett, hogy megszűrve megmutatja, hogy szemmelverés történt e valamelyik összenőtt szemöldökű ember által, szintén lehet kapcso­latban a kereszteléssel, mert a keresztelés rítusához is hozzátartozik a gyer­mek nyelvének hamuval való érintése. Úgy látszik, hogy az ősi hitvilág mági­kus elemeinek használata szívódik fel ós keveredik a terület XVI. sz. előtti keresztyén rítusával. A reformáció századát itt abban az értelemben emlí­tettük, hogy a református keresztelési szertatásokban hiányoznak a fentebb említett rítus részletek ós az adatközlők túlnyomó része református, vagy ilyen környezetben nőtt fel. A szenes víz maradékát minden esetben az ajtó sarkához, a küszöbhöz öntik, sőt ide borítják le a csészét is, amelyben a szenes víz készült. Szóltunk a küszöbről, mint az ősök szellemének lakóhelyéről. Tekinthetjük ezt a rí­tust a számukra adott áldozatnak is de egyszerű vallásos gondoskodásnak is, hogy a titokzatos erőket, az ősök szellemét hordozó víz méltatlan helyre ne kerüljön. Figyelembe kell venni azt a több adatközlésben levő megálla­pítást, hogy azért kell ide önteni, mert ott jött be aki megverte és ott járnak sokan. Egyik adatközlő még azt is elmondja, hogy jó lenne a keresztútra önteni az ilyen vizet. A n у о m kapcsolatban marad azzal, akitől származik. „Petneházán voltunk öten a tudós asszonynál. Egy szekér jött szembe két szép tehénnel. Mándi Józsiné felszedte a tehén nyomát, zsebkendőbe kötötte, de Isten nem engedte a gonoszt. Ahogy az állomáson ültünk, egyszer csak sípolt a vonat és Mándiné a zsebkendőjéből elöntötte a földet. Még majdnem per is lett belőle, mert Onodiné azt mondta, hogy Mándiné az ő nyomát szedte fel." 67 Akinek birtokába jut a nyom, annak hatalma van azon,.akitől a nyom származott. így végzik a nyom felszedésével a szerelmi varázslást. Ebben az értelemben a mágikus erejű szenesvíz az igézőnek, vagy a szemmel­verőnek a hatalmát rontaná meg a nyomon keresztül. A füstölés elemei A megigézett, vagy szemmel vert gyermek füstöléssel gyógyításánál. találkozunk ugyanazokkal az elemekkel, mint a szenesvíz készítésénél, így a küszöbbel, a szemöldökfával, a gatyamadzaggal és a bábbal. Ezek az elemek a füstölésnél még egy lényeges elemmel bővülnek: a hajjal. Van olyan adat­közlő, amikor a gyermek saját hajáról van szó, de általában annak a haját használták, aki a különböző módokon történt megállapítás szerint megigézte vagy szemmel megverte a gyermeket. A haj az emberi test része és lólekhordozó. Osi nyoma van ennek a bibliai Sámson történetében, akin r nem tudnak addig erőt venni az ellenségei, míg haját le nem vágják. 68 Altalános népünknek az a hite hogy a haj nem veszti el életét a test halálával, hanem a halál után is él, nő. A halottal id. Koncz Józsefné 80 éves, ref. Gergelyiugornya. Bírák könyve 16. rész, 17—18. versek. 175

Next

/
Thumbnails
Contents