A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

N. Dikán Nóra: Dokumentumok a Tanácsköztársaság Szabolcs megyei történetéből

igényjogosultakat. Utasítást adott a legelők jutányos áron való bérbeadásáról (Vö.: 17. számú irat), jelentős mértékben emelte a mezőgazdasági béreket a részesművelósről és cselédbérekről szóló rendeletével. Több helyen a volt birtokos vagy gazdatisztet bízta meg a gazdaság további irányításával. A mezőgazdasági termelés biztosítására és a várt földreform elmaradása miatti elégedetlenség késztette a direktóriumot a fenti rendeletének kiadására is. 13. számú irat. Az igazságügyi népbiztos március 27-én táviratban kérte a direktóriumot, hogy sürgősen közölje szükséges-e a megyében és hol a forradalmi törvényszék felállítása. Ezen kívül kérte, hogy javasoljanak 6—8 személyt, köztük 1—2 megbízható jogászt a forradalmi törvényszék tagjai közé. Április 10-én érkezett meg az igazságügyi népbiztos távirata, amelyben jóváhagyta a forradalmi törvényszék tagjait. Azonban ez a törvényszék már nem kezdte meg működését. A román intervenciós csapatok közeledésének hírére dr. Kovács Miklós vádbiztos kivételével lemondtak. A második forradalmi törvényszék április 22-én az ellenforradalmi mozgolódás megakadályozására Nyíregyházára érkező Pogány József vezetésével alakult meg. Tagjai voltak: Margittay János elnök, Pál Dezső, Körtvélyesi Gyula, dr. Kovács Miklós vádbiztos. Ez a törvényszék ítélte halálra — többek között — Kovács István nemzetőr parancsnokot, ellenforradalmi tevékenysége miatt. 18. számú irat. A megyei direktórium a forradalmi kormányzótanács II. számú rendelete alapján szigorú szesztilalmat rendelt el. Az említett szakszervezet szesztilalom enyhítése iránti kérelmét azzal utasította el a direktórium, hogy ez ügyben csakis a forradalmi kormányzótanács illetékes. 20. számú irat. A megye tanítóságának a tanácsköztársaság alatti állásfoglalásáról lásd. Jeney Károly: i.m. 69—72. old., Szabó József: Szabolcs és Szatmár tanítóinak iskolai és közéleti tevékenysége a Tanácsköztársaság idején. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1969. II. sz. 57—66 old. 21. számú irat. A megyei direktórium politikai biztosokat nevezett ki nemcsak a hivatalok, hanem a szövetkezetek, társulatok, gyógyszertárak (Vö.: 22. sz. irat)> pénzintézetek (Vö: 17. sz. irat) stb. élére. A politikai megbízottak feladatát a direktórium és az egyes szervek közötti közvetítés és politikai ellenőrzés képezte. A forradalmi kormányzótanács április végén a politikai megbízottakkal kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy a munkástanácsok mellett működő városi, járási és községi intézőbizottságok vegyék át a közigazgatásban az intézkedési jogot. Ennek szellemében fogant all. direktórium községi és járási hatóságok hatáskörére vonatkozó rendeletek. Vö.: 33. sz. irat. 10* 147