A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

N. Dikán Nóra: Dokumentumok a Tanácsköztársaság Szabolcs megyei történetéből

23. számú irat. A megyei direktórium jóváhagyta két új bizalmi személy megválasztását és tudomásul vette a bizalmitestület álláspontját Kovács István (április végén ellenforradalmi tevékenységéért kivégzett) nemzetőr parancsnok megbízhatóságával kapcsolatban. Az említett ülésről felvett jegyzőkönyv teljes szövege nem maradt ránk. A kivonat csak a direktóriumot érintő részeket tartalmazza. 25. számú irat. A megyei tanácsválasztásokra lásd. Jeney Károly: i.m. 59—63. old., Balogh István: i.m. 00—00. old. 26. számú irat. A megyei direktórium a direktóriumi alap javára 6 248 600 К befizetését rendelte el, ebből befizettek 324 600 К összeget. 27. számú irat. A megyei direktóriumnak a közölt rendelkezését valószínűleg a forradalmi kormányzótanács XXVI. számú rendeletének 10. §-a okozta, amely szerint azok „a városok, amelyek ugyanazon vármegye több járásának területével határosak, minden járási tanácsba küldenek ki tagokat..., de a városok által a járási tanácsba küldött tagok száma együttvéve nem lehet több a tanács felénél." 29. számú irat. A megyei direktórium március végén a gazdasági cselédek és a részesmunkások bérviszonyát szabályozó rendeletével a kapásnövények harmados művelése helyett a feles művelést vezette be. Kétszeresére emelte a napszámbéreket. Magasan állapította meg a cselédek járandóságát is. Az eddigi szokásos 400 К helyett 800 К készpénzt 14 mázsa terményt (gabonaféle) helyett 20 mázsát, 24 kg só helyett 52 kg-ot, egy tehéntartása helyett két tehén és egy üszőborjú tartását rendelte el. A direktórium messzemenően figyelembe vette a cselédség érdekeit amikor egy öltöny ruha, egy pár csizma, vagy bakancs stb. kiadására kötelezte a birtokosokat. A kiadott rendeleténél nagyobb bérkövetelés ellen azonban szigorúan fellépett. Az említett uradalom cselédségének követelését a termelést akadályozó cselekedetnek minősítette és a forradalmi törvényszék elé állítását helyezte kilátásba. Ugyanakkor utasította a járási főszolgabírót, hogy jelentse az említett rendelet alapján akadálytalanul folyik-e a termelés. 32. számú irat. A forradalmi kormányzótanács XXVI. számú rendelete csak a dolgozó népnek adta meg a választójogot, azaz „mindazoknak, akik 18-ik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint munkások, alkalmazottak, stb. vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az 148