A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Magyar Kálmán: A nagykállói vár XV. századi pecsételt kerámiája
mot 1457-ben V. Lászlótól: engedélyt kapnak, hogy birtokaikon várkastélyt építhessenek. 101 Ennek alapján a családi szókhelyen, Nagy-Kallóban kerülhetett sor 1457 után egy várkastély: curia felépítésére. Ennek a kútjából kerülhettek elő a XV. századi díszedényeink töredékei, amelyek így az 1457 utáni kereskedelmi forgalom termékeinek tarthatók. A Szabolcs vármegyében legmagasabb tisztséget viselő, a családból leggazdagabb Kállay János főispán asztaltartásánál szerepelhetett több hasonló darabbal együtt az újonnan épült családi „várkastély" ebédlőtermében. Magyarországon a gazdasági és a társadalmi fejlődós a XV. században éri el azt a fokot, amely — alsó határként — elengedhetetlenül szükséges a központosító törekvések feltóteleinek megteremtéséhez. 105 A XV. század második felében a bárókkal a hatalom kedvezőbb elosztásáért küzdő megyei közópbirtokosság, valamint a nagybirtokosság jelentős mértékben megerősödik, növeli vagyonát és birtokait is, ahogy ezt Kállay János is teszi. Különösen Mátyás törekvése nyomán ezek fokozódó arányban behatolnak az államapparátusba, olyan tisztségeket, amelyeket korábban csak bárók birtokoltak, szereznek meg. A hatvanas évek végére a főispánságokat, bánságokat és hasonló helyeket maguknak biztosítják. 106 Ezeket a méltóságokat, főleg vagyona, földbirtoka gyarapítására használta fel. S erre a megyei nagyés középbirtokos nemességre nem kis mértékben támaszkodott Mátyás is. A megye alatta vált a helyi nemesség vezető rétegének bástyájává. Szabolcs megyében azonban nemcsak ez az egyetlen család, amely a XIII. századtól kezdve hasonló utat tett meg, hogy a XV. század derekára a megye gazdag birtokosa legyen ós tagjai között magas tisztségviselői is szerepeljenek. Az őshonos Balog-Semjén nembeli Kállayakkal szemben már a XI. században a megyében feltűnő Gutkeledek, 107 főleg a három águk között a XIII. században szereplő Várday-család, hasonló történelmi pályát futottak be mint a Balog-Semjén nemzetségben* családok ellenlábasai. A Várday-család a XIII. században szerzett Kisvárda környékén jelentős birtokokat. 108 Első ismert ősük Mihály fia Aladár volt, aki V. István korában élt. A család tagjai később IV. László ellenfelei közé tartoztak. A BalogSemjén nembeli I. Mihály kéri és panyolai birtokainak elpusztításában is résztvesznek. Fontosabb adat a családra a XIV. század első feléből van, ekkor 1357 előtt I. László fia János által kibővített várkastélyról szerzünk tudomást. 109 Kisvárda Nagykálló mellett ebben az időben közigazgatásilag is jelentős hely. Vásártartására 1357-ből, valamint 1374-ből vannak adatok, noha csak Mária királynő adott 1393-ban hetivásár tartására jogot. 110 104 Uo. valamint Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I. Bp. 1890. 504—544. 105 Elekes Lajos: Rendiség és központosítás a feudális államokban. Bp. 1962. 62. 106 Elekes Lajos: A központosító politika belső erőforrásai a XV. század második felében. Századok. 1955 26. 107 Éri I., i. m. 6. los Mihály fia Aladárt 1271-ben már említik. Borovszky S., i. m. 329. 109 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 12. Pest, 1865. 54—55. 110 Eri I., i. m. 7., Borovszky S., i. m. 132., valamint Zsigm. Okit. I. 3046. reg. 337. 111