A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Magyar Kálmán: A nagykállói vár XV. századi pecsételt kerámiája
XIV. század elején kallói Iván megszerezte a hetivásár tartására az engedélyt. Ennek következtében alakul ki az a gazdasági körzet, amelynek központja Nagy-Kalló volt. Itt történt a kereskedők és iparosok áruinak elhelyezése, ugyanakkor az élelmiszert és nyersanyagot is innen szerezték be. 97 A XIV. század végére azonban túljutott fejlődésének kezdeti szakaszán, a továbbfejlődéséhez elengedhetetlen lett az országos vásár jogának a megszerzése. 98 1390-ben Nagy-Kalló számára megteremtődött a „lehetőség" arra, hogy várossá emelkedjék: hiszen a város gazdasági funkciói közül a legfontosabb az, hogy a város az árucsere központja. 99 Kialakul az iparosodás magasabb foka, az árutermelés és az árucsere intenzitása, a népesség nagyobb koncentrációja, s ezek együttesen szólesebbkörű önkormányzatot, jelentősebb kiváltságokat is igényelnek. A fejlődő mezővárosi kézműipar jellemzője lesz a falusival szemben, hogy nagyobbszámú iparost foglalkoztat, az iparágak differenciáltabbak és bő árukészlet szerepel termékei között. Ettől az időtől kezdve több külföldi kereskedő is megfordulhatott Nagy-Kallóban. Gazdag árukészletük közül nem hiányzott a keresett díszes kerámia sem, amelyet a jelentősen gyarapodó Kállay asztaltartás igényelhetett elsősorban. 100 Különösen, hogy a városi kereskedelem előnyeit Demecser is a családnak biztosította a XV. századtól. 1427-ben egy rövid időre Kalló Brankovics György (szerb uralkodó) birtokába került. II. Miklós fia VI. János ( + 1476), aki 1426-ban Radul elleni havasalföldi hadjáratban vett részt, érdemeiért 1427-ben Zsigmond királytól Vásáros-Kallón és más helységekben a királyi jogokra örökös adományt nyert. 101 VI. János, mint Iván a XIV. század elején, vagy II. Egyed a XIII. században Szabolcs vármegyében vezető tisztségviselő lesz. 1446-ban ugyanis Várday Miklóssal együtt Szabolcs vármegye főispánjává nevezték ki. Ezzel Kalló és a Kállay birtokok további fejlődése és gyarapodása az előző és későbbi időhöz viszonyítva is a tetőpontra jut. 102 Hiszen 1444-ben a várnai csatában elesett Báthori István birtokait leánya, Kállay Jánosné örökölte. Az 1447-ben Hunyadi János által Budára hirdetett országgyűlésen Szabolcs vármegye követeként Kállai János főispán szerepelt. Ekkor lépett fel I. Mihályhoz és fiaihoz hasonlóan országos ügyekben ismét valaki a Balog-Semjén nembeli Kállay-családból. Valamint ekkor emelkedtek igazán Szabolcs vármegye első nagybirtokosai közé, akik Kalló és NagySemjén városok, továbbá a Biritöl Beszterecig és Gégényig húzódó vonalon, nyugatra Dorog, Lök, Eszlár, keletre Panyola, Kér és délre Guth közötti részen 35—38 falu birtokosai lesznek. 10 * Ezekhez nyernek egy igen fontos privilégiu9R Zsigmondkori Oklevéltár. I. (1387—1399) szerk. Mályusz Elemér. Bp. 1951. 1425. reg. 163. 97 Nagykállóhoz tartozott a halban gazdag Fertő tó. Borovszky S., i. m. 98 Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok. Tanulmányok Budapest Múltjából. XIV. Bp. 1961. 28. 99 Sok esetben bebizonyosodott, hogy a vásártartás egymagában véve kevés a városi fejlődés megindításához. Uo. 29. 100 Nagyobb birtokgyarapodásról 1392-ből is tudunk. Zsigm. Okit. I. 2362. reg. 258. 101 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 5—6. k. Pest, 1860. 35. 102 Borovszky S., i. m. 432—433. 103 Uo. 110
