A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Magyar Kálmán: A nagykállói vár XV. századi pecsételt kerámiája

kallói vár tökéletes típusa a XVI. század második felében épült kisebb erődítményeknek.

79 Az 1570—73-ban épült vár azonban a leletegyüttes lelőhelyének nem fogadható el. Hiszen XV. századi darabunk semmiképpen sem kerülhetett, legkorábban a XVI. század utolsó harmadában a kallói vár kútjába. Tehát felmerül ismét a kérdés, hogy milyen előzményei lehettek a várnak a XV. században. Koroknay Gyula említett tanulmányában

80 felveti azt a problémát, hogy állott-e a vár helyén a Kállayaknak valamilyen várkastélyuk. A kérdésfelvetés jogosságát indokolttá teszi, hogy legtöbb várnak a magva valamelyik főúrnak a kastélya volt, valamint, hogy a kallói vár első elfordulásakor castellum szóval jelöltetik.

81 Tanulmányában nemleges választ ad. Indoklása szerint, „hogy a kallói vár a XVI. században épült, mutatja a vár szerkezete és elrendezése: teljesen szabályos, tervszerű, egységes elgondolás alapján épült. Márpedig ezt az egyértelmű jelleget nem tapasztalnánk, ha a vár egy korábbi épület továbbfejlesztése lett volna."

82 Végül megállapítja, hogy „végeredményben tehát a kallói vár topográfiai előzménye nem bizonyítható."

83 A kérdés további vizsgálata azért is lényeges, mert a XV. századi, sőt az azt megelőző esetleges nyomok fényt deríthetnének a Kállay-család, illetve a Balog-Semjén nemzetség központját illető kérdésre is. Németh Péter szerint ez a központ Nagykálló és környékére helyezhető.

84 Koroknay Gyula a Kállay-család levéltárában megtalálható adatok alapján említi: egy XIII. századi vár építését.

85 Szerinte ez a vár, melynek helye nincs megnevezve, semmiképpen sem lehetett Nagykállóban és így nem lehetett a kallói vár előzménye." Ellene mond az a körülmény hogy a BalogSemjén nemzetség központja Kállósemjén — a középkorban Semjén — nem pedig Kalló."

86 A kérdés vizsgálatát csak a Kállay-család történeti adatainak összegyűjtésével lehet megoldani. Az bizonyosnak látszik azonban, hogy a történeti adatok más értelmezése és régészeti nyomok hiánya alapján nem Kállósemjénben volt a Koroknay Gyula által említett vár. Ezzel olyan kérdéscsoport felvetéséhez érkeztünk, amely a nagykállói leletegyüttesünk helyének és időrendjének pontos megoldásához nélkülözhetetlen. A NAGYKÁLLÓI KÁLLAY-CSALÁD TÖRTÉNETE™ A Balog-Semjén nemzetség története a XI—

XII. századig ismeretlen, okleveles adataink a család rangját és a nemzetség tekintélyét visszaállító, birtokszerző Uhuiról a XIII. századból vannak.

88 Ubulnak (1214) fiai II. 79 A kallói vár (1571—73), az ecsedi (1570-es évek), valamint a kisvárdai (1570, ill. 1580—85) megerősítése révén a szabolcsi végvárvonal fontos láncszemei lesznek. 80 Koroknay Oy., A kallói vár . . . 78. 81 Uo. a „castellum" szó várkastély és nem erőd jelölésére szolgál. 82 Uo. 80. 83 Uo. 84 Németh Péter szóbeli közlése. 85 Koroknay Gy., A kallói vár . . . 79. 86 Uo. 87 A téma részletes kidolgozása: Magyar Kálmán: A nagykállói Kállay-család története. Előkészületben. 88 A nagykállói Kállay-család oklevéltára. I—

II. Bp. 1943. 108