A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Magyar Kálmán: A nagykállói vár XV. századi pecsételt kerámiája

második felében készült budai díszedények a vidéki fazekasmesterek készítményeire is sokhelyütt hatással voltak.

56 Több darabot is felsorolhatnánk,

57 amelyek, azt mutatják, hogy elsősorban az újszerű pecsételés ragadja meg a fazekasok figyelmét, a máz alkalmazása azonban még akadályt jelentett számukra. A diósgyőri vár darabjai már formájuk alapján is igen ritka példányokat képviselnek.

58 A hengerestestű kupa formák a XV. század folyamán a nyugati Rajnavidék és Ausztria fazekasságának készítményei között kedveltek.

59 Magyarországon a diósgyőri formákhoz legjobban hasonlítható egy hengeres testű kupa forma (magas), bevagdalt talpkarikával, pecsétdíszek és szamócák csigavonalban felfelé haladó és változó sorával.

00 Készítésük eltér az ilyen példányok általános gyakorlatától. Jó anyaguk és technikájuk mellett az aljtöredékeken a keresztalakú fenékbélyeg mutatkozik. Ennek a technikának illetve a leletkörülmények alapján tartja Czeglédy Ilona XIV. századinak a darabokat.

61 A hernyószerű, illetve szálkás pecsételéssel, valamint a csillagszerű mintás pecsételt darabokkal részletesen Parádi Nándor is foglalkozott. Ezek a Délnyugat-Dunántúl műhelyének termékei.

02 A budai központ kerámia anyagának részletes vizsgálatával kapcsolatban Holl Imre a nyugatdunántúli mesterek által készített darabokat is tanulmányozza.

03 Míg a diósgyőri darabokkal történő összehasonlításukat mi végeztük el.

01 Ilyen alapon megállapíthatjuk, hogy a budai központban kialakult pecsételés a XV. század derekán jelentkezik elsősorban, több esetben külföldi hatásra.

65 Vidéki elterjedése a mintakincsnek Holl Imre véleménye szerint a XV. század második fele, illetve a XVI. század eleje.

60 Az említett DélnyugatDunán! úlon, illetve a Nyugat-Dunántúlon, valamint Magyarország északi részében, Diósgyőrött a minta budai közvetítéssel és külföldi import darabok másolása révén alakulhatott ki. Szabolcs-Szatmárban ilyen darabokat a XV. században a helyi mesterek nem készítettek, az említett bécsi hengerelt és pecsételt importkerámia kereskedelmi áruként jutott el ide.

67 Nagykálióban azonban nemcsak bécsi hatás mutatkozott, hanem a csehországi kereskedelmi kapcsolatoké is. 1960-ban Mozsolics Amália a Nagykállót Kiskállóval összekötő országúttól délre, a „Telekoldal" nevű határrészen őskori település fel58 Uo. 362. 37 Uo. 58 Magyar Kálmán: A diósgyőri vár XIII—

XV. századi kerámiája. Szakdolgozat. (Kézirat).' 1968. 59 Holl I., BpR. XVI. 60 Holl I., BpR. XX. I. csop. 2 típus. 61 A négyzetes-átlós mintájú hólyagos pohártöredék, valamint a hornyos mintájú bepecsételt darab a XV. század második feléből való. Ld. BpR. XX, valamint FA XVII. (1965) 62 Parádi N., FA XIII. (1961), FA XVII. (1965) 63 Holl /., BpR, XX. G4 Ld. az 58. jegyzetet. 65 Holl 1., BpR. XX. és ezt a véleményt vallja Parádi N. is (szóbeli közlés alapján). 6R Holl I., BpR. XX., Kovalovszki Júlia: Orosháza és környéke a magyar középkorban. Orosháza története, (szerk. Nagy Gyula) Orosháza. 1965. XIV—

XV. századból közöl pecsételt kerámiát (194. o., X. t. 3—4.), ugyanitt látható egy XIV—

XV. századi agyagból égetett, mintás pecsétnyomó (X. t. 1, la, lb). 67 A XIV. században vásártartása, illetve élénk kereskedelme révén szerezte Kalló a Vásáros-Kálló nevet. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I. Bp. 1900. 194. 106