A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Magyar Kálmán: A nagykállói vár XV. századi pecsételt kerámiája

tárása során kósőközépkori település maradványai között egy feliratos edénytöredéket talált.

68 Magyarországon mindeddig példa nélkül álló feliratos töredékkel Parádi Nándor foglalkozott részletesen.

69 Parádi szerint Csehországban már a XIV. század első felétől kezdve készítettek bepecsételt feliratos edényeket.

70 Ez a délcsehországi lelőhelyről származó XV. századi kerámia huszita. Az előkerült későközópkori település maradványait Nagykállóval azonosítja,

71 és a cseh kereskedelmi kapcsolatokat próbálja bizonyítani ezzel a darabbal. A Szabolcs megyei Nagykállóban a XV. században nem működött olyan fazekasműhely, amely díszedényt gyártott. A főúri igényeket legnagyobbrészt bécsi kereskedők elégítették ki, amint azt a pecsételt díszű edénytöredékeink is bizonyítják. Végeredményben a magyarországi hengerelt, illetve pecsételt darabok alapján a Szabolcs megyei darabokat a XV. századba soroljuk, amelyek egy forgalmas kereskedelmi központba eljutott áruként szerepelhettek. Az időrend pontosabb megállapításához azonban a történeti források és egyéb adatok figyelembevétele és feldolgozása szükséges. Mint emlékezhetünk az 1926-os jelentós szerint 3 db lm

2 nagyságú kútszerű mélyedésből kerültek elő a leletek. Ezeknek a kútszerű mélyedéseknek az oldala vastag, teljesen megfeketedett tölgyfával volt kibélelve. Mivel Kiss Lajos véleménye szerint ezeket a nagykallói vár területén fedezhették fel,

72 az innen előkerült ma meglevő két lelet (86. kép 1—4), illetve XXV. t. 1.) korát esetleges pontossággal a nagykállói vár építéstörtóneti adatainak felhasználásával határozhatjuk meg. Az ún. kallói végvár a homokdombokon épült, tóval körülvett város délkeleti sarkán állott.

73 Egykori állapotát tekintve hitelesnek kell elfogadnunk két metszetet: egy XVII. századi olasz metsző művét és azt az ábrázolást, amelyet Caspar Merian után Lucas Georg Sicha készített 1665-ben.

74 A metszetek tanúsága szerint a vár közepén volt a kút (Brunn) négyzetes kávával, valószínű tehát, hogy gerendákból rótták, ugyanilyen gerendákból készült kút van ma is a Béke utca 21. szám alatt.

75 Magának a vár keletkezésének, s így a kút korának a meghatározására több évszámra is akadhatunk.

76 Koroknay Gyula a vár építésének a korát 1570-re teszi, szerinte 1573-ban lényegében véve be is fejeződhetett az építése.

77 Ujabban egy tanulmányában summázottan veszi: „Nagykálló jelentősége 1571 után erődjének (várának) megépítésével egyre nő"

78 Az 1574. évi 5. te. Kalló várát végvárrá teszi, a várat kiveszi a vármegye hatásköréből. Tehát a 68 Arch. Ért. 88. (1961) 284. Az 1960-as év régészeti kutatásai. Rég. Füz. 14 (1960) 15—16. Mozsolics Amália, Arch. Ért. 90 (1963). 252. 69 FA. XVII. (1965) 70 Uo. 71 Uo. 163. 23. jegyzet. 72 Ilyen alapon tartották ezeket az esetleges „farkasveremnek". 73 Koroknay Gyula: A kallói vár. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. II. (1959) 73. 74 Koroknay Oy., i. m. 75. 75 Uo. 76. 76 Uo. 77. 77 Uo. 78. 78 Koroknay Gyula: A nagykállói megyeháza. Szabolcs-Szatmári Szemle, III. 3 (1968) 50. 107