A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Magyar Kálmán: A nagykállói vár XV. századi pecsételt kerámiája

Hasonló fényezett, hengerelt mintás kannatöredék Budán került elő XIV. századi osztrák importként, mint korai előzménye a feldolgozott daraboknak.

46 Legközelebb áll a tárgyalt típusainkhoz az ugyancsak Budán előkerült állatalakokkal pecsételt, bordás darab, amely szintén osztrák műhely terméke.

47 A külföldi: német ós osztrák áruk, Magyarország távolabbi, északi és keleti részeibe is eljutottak. Bizonyítja ezt az is, hogy a diósgyőri várban nagymennyiségű XIV—

XV. századi külföldi, főleg osztrák áru került elő. A távoli Muhi községben is használták a drága dreihauseni kupát, valószínűleg egy gazdagabb nemes, amit az ott előkerült töredék is jelez.

48 Diósgyőrbe a királyi asztaltartás ós az azt kielégítő „királyi műhelyek" révén kerültek el a darabok s valószínű az is, hogy a Báthoriaknak, Várdayaknak és a Kállayaknak a királyi udvarral, valamint a „királyi műhellyel" megélénkülő kapcsolatai segítették az idegen áruk, köztük az általunk közölt „közkedveltségnek" örvendő bécsi díszedények itteni elterjesztését. Az említett főtípusunk

49 (86. kép 1—4), valamint a két másik darab

50 (XXV. t. 1, 3) a bécsi műhely terméke. Az osztrák műhelykérdéssel most részletesen nem foglalkozunk, ellenben az időrendi kérdés pontos megoldása feltétlenül szükséges. Említettük, hogy az anyag, a forma, illetve a mintakincs alapján a XV. századba sorolható a darab. Ennek a kérdésnek további eldöntése céljából foglalkoznunk kell a Magyarországon előkerült hengerelt illetve pecsételt darabokkal, minden bizonnyal ezek is segítenek a korhatározásban. Leletünkhöz hasonlóan egyedülálló a diósgyőri várban előkerült szürkésfehér színű fedő töredéke, az igen érdekes csipkét utánzó hengerelt mintával.

51 Ez azonban magyarországi darab,

52 s a XV. századra keltezhető.

53 A nyírbogdányi, anyaga alapján szintén bécsi darabon, pecsételés van (XXV. t. 3.). A pecsételés a bemutatott hengerelt darabokhoz hasonlóan elég ritkán szerepel a kerámián mint dísz. Holl Imre véleménye szerint a bepecsételt minták alkalmazása, a diósgyőri darabokat is beleértve, a középkori fazekasmunkákon rendkívül ritka.

54 Szerinte a XV. század folyamán csak egy műhely, a dreihauseni ól a bepecsételés lehetőségével, de csupán kétfajta bélyegzőt használ, egész más jelleggel. Magyarországon ennek az új kerámiacsoportnak, a bepecsételésnek létrejöttében mind a formák, mind a díszítések tekintetében sok irányú hatás olvadt össze. A magyarországi pecsételt kerámiát kialakító illetve, annak irányt adó fazekasmesterek minden bizonnyal Budán dolgoztak, hiszen a hatások szempontjából döntő dreihauseni és siegburgi kőcserép poharak már a XV. század elejétől fogva gyakoriak voltak itt és a leletanyag tanúsága szerint Mátyás korában is használták őket.

55 A XV. század derekán illetve 46 /., Holl: Mittelalterliche ... 24. Abb. 26. 47 Uo. 25. Abb. 27. 48 Eri István—Bálint Alajos: Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. MNM. Bp. 1959. Rég. Füz. 44. (XVI. t. 2). 49 I. t. l/a, 1/b, I/o, 1/d. 50 Ide sorolható a másik szarvasos, világosszínű darab. (II. t. 2.) 51 Ekalakú mintával szegélyes, párhuzamos sávban 5 nyújtott trapéz alakú minta, átlósan futó vonalakkal; több helyen fodrosán kiképzettek az átlók. 52 Előkerülési helye, anyaga, technikája és formája alapján. 53 Gzeglédy Ilona XÍV. századinak tartja. 54 Holl I., Középkori cserépedények a budai várpalotából. BpR. XX. (1963) 340. 55 Uo. 105