A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere
Tehát a, pari и ,úré' az úr tulajdona' szó legrégibb nyelvemlékünk, amely tisztán, a- vári-zsupán, udvari -zsupán összetételek nélkül is jelentkezik. így minden eddigi időmeghatározás, amely a nagyszentmiklósi rovás feliratokat a X. század vége előtti korra teszi, teljesen téves. 2. A pan'u szó a feliratokon nem áll önmagában. A 23. számú kelyhen: paríu-Patalján alakban jelentkezik. Pat-alján~ Bat-alj-án nevet találunk a 23. számú csésze BOYTAOYA (Butául, Thomsen szerint) feliratában. Feltehető, hogy Bat úr fia a csésze tulajdonosa. Az -ul ugyan nem, de oyul végzó'dés jelenti a török nyelvben, afiú'-t . 49 BOYTAOYA (olvasata: Botalj azonos személy panu Pat-alján-nal; akinek neve Bat-and alakban a 15. és 16. számú csészéken is rokon. Az utóbbi névalak emlékeztet Botond vezér nevére. 3. A cirillbetűre végződő, nagyméretű pan'u szó a 6. számú korsón: sabanud Béz feliratra vonatkozik. Ennek a szónak nemcsak görögbetűs alakjával: zoapan szóval, hanem ennek rovásírásos megoldásával is találkozunk: zapan méltóságnévvel. Kniezsa a zupán szóval kapcsolatban tárgyalja az ispán szót, de a szó hangtani viszonyát nem tisztázták. Avar-török eredetűnek tartják, azonban az avar-török forrás ismeretlen. A török coban ,pásztor' hangtani tekintetben nem jöhet számításba. 50 A zapan<saban rovásfelirat adja a hangtani megoldást és a török szó iráni eredetét. Franz Altheim а perzsa subán,pásztor' szóból indul ki. 51 De a rovásfelirat sabän szava az etimológiai kapcsolatot jobban biztosítja. Ilyen zapan ~ saban méltóságnevet találunk Bolya zapan ~ saban összetételben, a 21. számú ivócsészén; tisztán a Bolya név szerepel a 3. és 4. számú korsón, amelyek a keresztdíszítések tanúsága szerint valószínűleg halotti szertartással függtek össze. A 8. számú tál olvasata: Bolya zapan ~ saban Zanadij kán\ A 6. sz. korsón a pan' ,úr' szó: saban méltóságnévre vonatkozik; a 21. számú ivócsészén megállapítható, hogy Batalja saban a rang viselője; a 23. számú kelyhen panu Pataiján ~ Batalján a fentiekkel azonos személy. A boéla^boila méltóságnév a kök-türk és a bolgár-török feliratokból ismert 52 , de a név eredete, értelme, a török nyelvek segítségével elemezhetetlen. Itt boila-saban összetételben jelentkezhetne. A 8. számú tálon a birtok nevét is megtaláltam: Zanadij~Sanadij kárí néven. 4. A 21. számú edény görög betűs feliratának olvasata tehát: Bolya zapan tesi dügetügi Batalj zapan tayruy'i icigi tesi. ,Bolya-saban készítette ezt az ivóedényt, s Batalj-saba-n tette alkalmassá a felfüggesztésre.' 53 5. A 6. számú korsó fenékszegélyén apró feljegyzést találunk: at'i szóval. Nyilvánvalóan török nyelvű megjelölése a rovásfeliratok szerzőjének (Ld. helyesbítését a 33. bekezdésben!). 4 " Németh, i.m. 11. 50 Kniezsa, i.m. 224—226. 51 Altheim, i.m. IV, 1962, 39. lap 6. j. 52 Mészáros Gy., A nagyszentmiklósi kincs egyik ál-török felirata: Népünk és Nyelvünk, X(1938) 10. pp.- Altheim, i.m. V., 1962. 311.- Németh Gy., A honfoglaló magyarság kialakulása. Bpest 1930, 256. 13 Németh, i.m. 1932. 10—11. — Mészáros: Népünk és Nyelvünk 1938, 5—17. pp.— Fehér: AÉ, 1950 41—42. pp. 60
