A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere
6. A 10. számú csészén sapak^sabak rovásfeljegyzés is olvasható, Németh tabaq-nsbk fejtette meg, amely, csészé'-t jelent. 54 (Ld. helyesbítését a 32. bekezdésben!). 7. Ali. számú poháron látható rovásfeliratot: tévesen seng-nek fejtettem meg. A megoldás azonos Németh megoldásával: säf]-ge\, amely ugyancsak ,edényfélét' jelent. 55 (L. helyesbítését a 32. bekezdésben!). 8. Az 5. számú korsón két szót találunk: пад-idis-t és Elye-bék nevet. Utóbbit Németh Il-bäk személynévnek fejtette meg. (Ld. helyesbítését a 32. bekezdésben!). 9. A 22—-23. számú kelyheken, a 17. számú rhytonon, a 9—10. számú csatos ivócsészén, azonos szöveggel a következő poncolt rovásfeliratot találjuk: Sun á d-ok zaok. A Sun á d szóban az nd veláris alakja: n a d. A név a Ajtonyt legyőző Csanád vezérre vonatkozik, a Sun á d név ennek ősi alakját őrizte meg. A latin nyelvű 1000 utáni oklevelek Sunad, más alakban Chanad néven ismertetik. Idrlsl 1153. évi arab nyelvű tudósításában Sjujn/alt néven szerepel. 57 Ez a névalak áll legközelebb rovásszövegünkhöz, amely az s<c fejlődést mutatja. A fenti szóhoz kapcsolódik egy % -alakú rovásjel ok hangértékben. Az ok, nyíl' szó a régi török népnevekben ,törzs' jelentésben szerepel. A tíz törzsből álló nyugati türkök neve a türk feliratokban On-ok ,Tíz-nyíl'. A török onogur ,tíz nyíl', ,tíz törzs' névből fejlődött a magyarok ovyygoi Ungar neve. Honfoglalóink körülbelül 800-ig a Don és a Kubán vidékén vannak, s 700 körül itt jelzi a Ravennai Geográfus az onogurok hazáját. 59 A nagyszentmiklósi rovásírásrendszer testvérét a karacsajevszki feliratokban találjuk meg, a Kubántói 15—20 km-re, 60 rovásírásos folytatását pedig az erdélyi székely rovásírásban látom. 61 A törzsi jelzésre szolgáló nyílhegy, veláris к hangértékben: a köktörökben, a Kubán vidékén és a székely rovásírásban is megtalálható. Úgy látszik, hogy eredetileg ezt az ideogrammát tisztán a törzsi kapcsolatok jelzésére tartalékolták. A székelyben ez a rovásjel, a latin írás hatására, ok-ból c-re változott. A nagyszentmiklósi felirat tehát Sunád-törzs értelmű. Ajtony törzsfői központja Marosvár volt. Mint a bizánci kereszténység híve, székhelyén Keresztelő Szent János tiszteletére monostort építtetett, apátot helyezvén bele görög barátokkal, az ő törvényük és szertartásuk szerint. 62 István király államszervező harcában, a hadsereg vezére a király unokaöccse Sunád volt, aki Ajtonyt megölte, törzsi területét és vagyonát részben megkapta és uralmát a király nevében gyakorolta. Ajtony leveretése 31 Németh, i.m. 1932, 41. 55 U. ott, 42. 36 U. ott, 39. 57 Györffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bpest 1963, 851 (Csanád vármegye). 38 Németh Gy., A honfoglaló magyarság kialakulása. Bpest 1930, 41. 59 U. ott, 178, 182. 60 Acta Orientalia 15(1962), 283—280. — Szovjetszkaja Archeologija 1(1963) 298—304. ei AÉ, 1966, 36. pp. * 2 MoravcsihGy., Bizánc és a magyarság. Bpest 1953, 56. pp. 61
