A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere
= nd 1 , n"d l = ok 1 (ligatúra, ideogramma). Az első jel az nd 1 összetett. Észrevehető benne a már ismert о jel alakja és az n rovásjel. Mészáros Gyula helyesen hozta ezt a jelt kapcsolatba a türk nd rovásjellel. A karacsajevszki (Kubán vidék) feliraton ugyanezen rovásjel fordul elő, de a megfejtési kísérletek — látszik hogy Németh Gyula hibás nagyszentmiklósi olvasatát vették alapul — megoldatlanul maradtak. 40 Ugyanis ő r-nek hitte az nd jelét. A Sun a d-ok olvasatú nagyszentmiklósi rovásszöveget, a kumarinszki gorodiscse feliratában rokon összetételben találjuk : 41 Űgy látszik hogy mindkét török nyelvű rovásszöveg-rész rokon jelentésű. A zaok szó olvasatának magyarázatára még később visszatérek. Az ok jel (ligatúra, ideogramma) magyarázatára és összefüggéseire a továbbiakban kívánok rámutatni. A 8. sz. csésze két utolsó rovásjele, illetőleg a felirat utolsó mondatar А к jel veláris alakjával már találkoztunk. A második jel új rovásjel veláris m 1 . A székely—magyar rovásírásban az ^-ből ny rovásjel fejlődött és önállósult. Miként a székely rovásírásban ezzel a rovásjellel megtaláltuk a hiányzó n 1 veláris alaját, 42 úgyszintén a nagyszentmiklósi rí jel is az rí rovásjel mélyhangú formáját tükrözi: az an'hangzó jelét. így a két rovásjelből álló szó megfejtése: kán'. A veláris rí jele még más szavakban is ismétlődik. A 6. sz. korsó második bekarcolt feliratában ezt a szót találjuk: Az első három rovásjel megfejtése: parí. A negyedik jel új hangot, mégpedig magánhangzót képvisel. Minthogy a mély magánhangzók sorozatát már kimerítettük, joggal gondolhatnánk a vokálharmónia megtörésével palatális rovásjelre. Az új rovásjel: 40 Acta Orientalia, 15(1962) 283. pp., 2. kép. " U. itt, 284., 3. kép. « AÉ, 1966, 41. 46
