A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere
Az 5. sz. korsó második rovásszava: Megoldása: еГр е к = Elye — bég. (Ld. a XII. fejezet 32. bekezdésében.) Új rovásjel: = k. A Don-Kubán vidéken azonos alakban к jelként, az Orchon-Jeniszeji feliratokon a>ak>k hangértékben, a székely —magyar rovásírásban szintén veláris к alakban jelentkezik. Németh Gyula az Ш'р е к~ЕГЬ е к nevet: 4b a k-nek olvasta és az Il-bäk személynévből állította össze. 35 (Ld a XII. fejezet 32. bekezdésében helyesbítését!). Az 5. sz. korsó bekarcolt első rovásszövege: Az első és az utolsó rovásjelet ismerjük : ng. .s. Németh Gyula a második ismeretlen jelet 2-nek olvasta, pedig a szöveg magánhangzót kíván. A harmadik jel ugyancsak nem fordult még elő. Ennek a mássalhangzónak rovásjelét Németh 17-nek vette. 36 Űj rovásjelek: = i = d Németh a d hangzó rovásjelét a felirati anyagban nem találta meg. A d betű jele veláris alak. Kettőzött formájú párját a türk rovásfeliratokból ismerjük. Ujabban a kumarinszki gorodiscse több rovásszövegébőí került elő a nagyszentmiklósi d rovásjel analógiája. 37 Az egyik feliratot ott andak. . . -nak olvasom. Ennek a szónak d 1 jele igazolja az 5. sz. korsó kérdéses magánhangzójának veláris kapcsolatát. Tehát a hiányzó magánhangzó: i. A magánhangzók közül eddig az a és az о jelét tisztázhattuk a nagyszentmiklósi felirati anyagban, illetőleg az и jelét az analógiák alapján ismerjük, így csak az i hang rovásjele maradt a veláris hangok közül megfejtetlen. A nagyszentmiklósi i jel is összhangban áll a türk i hang rovásjelével. Az 5. sz. korsó első bekarcolt rovásszövegének helyes megfejtése: n a gid l s. (Ld. a XII. fejezet 32. bekezdésében). A 6. sz. korsó első rovásjelcsoportja: 35 Németh, i.m. 27. 36 Uo. 29. pp. о* Szovjetszkaja Arch. 1(1963) ,301—302.1., 1. ábra. 44
