A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Erdész Sándor: Gabonatároló építmények a szatmári Erdőháton
a) Kismagtár. Az oldalbejáratú magtár Erdőháton a paraszti építkezésben sem ismeretlen. Vegyük sorra ezeket: A 4. sz. magtár az uradalmi gabonatároló építmények mintájára készült. A 9. sz. kamora fásszínnel; a 2. sz. hámora pedig fásszelepnel épült egybe. (XXX.t. 2). A 3 és 15 sz. kamora keskeny udvaron, a ház végébe épült, így az ajtó csak a hosszanti oldalra kerülhetett (XXXI. t, 1). A kismagtárakhoz soroljuk még a 2, 14, 19, 20 és 21. sz. magtárakat. E gabonatároló építmények elsősorban méretüknél, s részben elnevezésüknél fogva az I. típusú magtárakhoz közel állnak, mintegy átmenetet képeznek a két típus között. b) Nagymagtár. Ebbe a csoportba tartozó magtárakat az uradalmak és a vagyonosabb gazdák építtették (5, 6, 10, 11, 13, 16 és 24 sz.). Jellemző rájuk, hogy nagyméretűek, tűzfalasak, sőt emeletes is akad közöttük (XXXI.t. 2). Előfordul, hogy a magtár lakóházzal kerül egy fedél alá (XXXII.t. 1). Csupán egy — hagyományos építkezés jegyében készült — oldaltomácos nagymagtárt találtunk. A hátsó vége nem zsilipéit deszkafalas, hanem vályogfalú, azonban ez a része is favázas (XXXII.t. 2). Itt jegyezzük meg, hogy a módosabb gazdák, a fabőség ellenére, magtáraikat gyakrabban kőből, téglából építették. c) Takarékmagtár. Az ide sorolt két magtár (7 és 8 sz.) csupán rendeltetésében, funkciójában tér el a nagymagtártól, működésére az alábbiakban még visszatérünk (XXXIII.t. 1). Az I. típusú magtárak, mint említettük, archaikusabbak és kisebb méretűek. Hasznos légköbtartalmuk, a padlástér nélkül átlag 30 m 3 . A II. típusú magtárak köbtartalma 61 m 3 , ezen belül a kismagtárak átlaga 42 m 3 , a nagy magtárak és takarékmagtárak átlaga pedig 74 m 3 . A kamora és magtár — egyébként azonos — szerkezetét az alapból kiindulva kívánjuk ismertetni: Az épület alsó váza a talpfa. Nevezik talpnak is (1,4, 10, 14, 15,17, 21 sz.). A talp tölgyfából durván faragott, négyszögletes alakú hasáb. A párhuzamos, hosszanti két talpfát kereszttalpfák kötik össze (21. kép). A kereszttalpfák 21. kép. Talpfák felülnézetben, (a) talpfa, b) kereszttalpfa, c) bemélyítés a sasfa csapolásához). száma az épület hosszától függ, általában 100—120 cm-nyire helyeznek el egyet-egyet. Az egymásra derékszögben eső talpfák végei lapoltak: össze vannak állazva (XXXIII.t. 2), a talp állba megyén (10 sz.). A talpfák vagy közvetlen a földön (1, 2, 12 és 25 sz.), vagy falábakon, kőlábakon, újabban betonlábakon fekszenek. 14 A lábazatot néhol cölöpnek (10 és 19 sz.) vagy i« M. Garda Lajos 68 é. fm., Túrricse. 207
