A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Erdész Sándor: Gabonatároló építmények a szatmári Erdőháton

és a sütőházak is előlbejáratúak, ezt az építészeti-szerkezeti stílust egyébként területünkre jellemzőnek tartjuk (XXVII. t. 1—2). A kamora lehet ereszes, tornácoszlopos és rédelyes. a) Az ereszes kamora egy primitívebb formát képvisel (17. kép). Itt még hiányzik дь faláb, a talpfa ugyanis —más faépítményekhez hasonlóan — közvetlen a földön fekszik. Belül földes, vagy padlós. Alul nem szellőzik, ezért a terményt csak hombárokban tárolhatják. Ez a kamoratípus zsindellyel fedett, sátortetős (kanfaros). Az ereszt két karkötés tartja (XXVII. t. 3). Az ereszes kamora olyan változatával is találkozhatunk, melynek tetőszerkezete tűzfalas (XXVIII. t. 1). 17. kép. Ereszes kamora. 18. kép. Tornácoszlopos kamora. b) Tornácoszlopos kamora. Az eresz kiugrásának növekedésével szükségessé vált, hogy a tetőszerkezetet tartóoszlopokkal alátámasszák (18. kép). A talpfa felemelődik, s a kamora alját minden esetben padlózattal látják el. Itt is előfordul a sátortetős (XXVIII. t. 2) és a tűzfalas tetőszerkezet (XXIX. t. 1). A továbbiakban a hosszanti talpfák megnyúlnak (19. kép), 19. kép. Tornácoszlopos kamora, előtérrel. 20. kép. Rédelyes kamora. s így a tornácoszlop is a talpfára helyezkedik (XXIX. t. 2). c) A rédelyes kamora annyiban különbözik az előzőtől, hogy az előteret kerítéssel, azaz rédellyel látják el (20. kép). A helyi értelmezés szerint a redely szó nem csupán a kerítésre, hanem az általa bezárt előtérre is vonatkozik. A rédelyes kamoráknál a tornácoszlopot redely oszlopnak nevezik (XXX. t. 1). A II. típusú oldalbejáratú magtárakat elsősorban társadalmi (vagyoni) szempontok alapján kell csoportosítanunk: 206