A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Farkas József: Bakos Ferenc a mátészalkai parasztorvos

orvosságot ajánl fel. Téli estéken felkeresi a társas összejöveteleket és ott fogfájás ellen kinál fel orvosságot. Olyan beteghez, akit egyszer már operáltak, semmi pénzért nem nyúlna hozzá. Azt tartja ugyanis, hogy akit egyszer már operáltak, az úgyis meg fog halni és ha ő hozzányúlna, neki tulajdonítanák a halálesetet. Igen sok háziasszonynak hord különböző füveket, kenőcsöket. A hozzáérkező beteget töviről hegyire kikérdezi, betegsége, családja, anyagi körülményei stb. felől. Feljegyzései közt keresgélve több olyanra akadok, melyen a hozzáérkező beteg adatait, betegségét jegyzi fel. Ezekből néhányat érdemes megemlíteni. Szószerint közlöm az alábbiakat: „Tóth Géza Vetés község, 1951. augusztus 15-én, 15 éves leánygyermekét kikezeltem odapisilésből és pokol hólyagból." „Pócsi Mátészalka, vasutas. Lábszár vastag-hús sebét kikezeltem. A doktorok elvágással ijesztgették." „Lőrinc Sándor helyben. 1952. április 16-án délután 4 órakor ellett a kecskéje. Kivégeztem a feladatomat, burokban ellett a kecske." „Katona kSándor Gergelyi. 1952. márciusban kezeltem 9 éves gyermekét bőrkiütés ellen." „Garda Gergely helyben. 1952. januártól februárig kikezeltem egy 14 éves fiúgyermekét, aki 11 évig folyt 5 seben, kilökte a nyíregyházi és a szálkai kórház. Isten segítségével kikezeltem." „Abauj megye Kishuta, Miskolc felé, egy bádogos és egy gyári munkás jött hozzám kezelésre." „1953. január, kedd, egy tyukodi ember jelentkezett rontás betegséggel, szív-fájás, máj-fájás, daganat. Orvosságot kért, kapott is, kezelésben részesült." A betegségek keletkezését Isten büntetésének tartja. Szerinte „az Isten ráméri" a betegséget az emberekre. Ezenkívül rontással is beteggé lehet tenni valakit, de utcán leginkább keresztúthan is fel lehet szedni számtalan nyavalyát — mondja. Kigondolása szerint „a betegségek az embereknek a talpából is eredhetnek, mivel a talpában olyan erek vannak, melyek a szívvel vannak összeköttetésben, így ha a talpunk meghűl, elkészülhetünk a legrosszabbra. Ha a talpában elvág az ember egy eret, elfolyik a vére" - állítja. A hűlés is számtalan betegségnek a kezdeményezője. A várandós anyának legjobban ettől kell vigyáznia, -- hangoztatja. Különösen vélekedik a tüdőbetegek tüdőtöméséről is. „Ha a tüdejét tömik valakinek, ez hasonlít az olyan krumplibokorhoz, melyet megherélnek, vagy az olyan órához, melyben a hajszálrugót megpiszkálják, liehet rajta segíteni, de tökéletes már soha nem lesz" —állítja. Ez ellen azt ajánlja, ha ki van melegedve valaki, addig ne igyon vizet, míg egy karéj kenyeret meg nem eszik. A várandós anyákat úton-útfélen figyelmezteti, óvja. Ugyanis ha az ilyen anyára dobnak valamit, akkor az a gyermekén is örökösen meg fog látszani. Meséli, hogy az egyik utcabeli embernek a lapockáján egy egér látható. Ez onnan ered, hogy mikor az anyja teherben volt vele, a férje játékból egy egeret dobott hozzá. Állítja, hogy minden emberben féreg lakozik, mely mikor meghal, akkor szaporodik el benne. Az emberek fogában is férget sejt, mikor ez rágja magát, akkor fáj a fog" — bizonygatja. A gyógyhatású növényeket, füveket, a gyógyító közvetlen környzetéből, (udvara) a környékről, (faluja határa) és távolabbi tájakról (Kraszna-, Szamos-, Tur-mente) szerzi be. A ritka vízi vagy lápi növényeket a fenti folyók 150